;

veszély;gyerekek;rágalmazás;nevelőszülő;Fülöp Attila;életvitel ellenőrzése;

Fülöp Attila külön kiemelte, hogy „újra naggyá tesszük Európát!”

- Rágalmazásnak tartja az SZMME, hogy Fülöp Attila államtitkár szerint veszélyes a gyerekekre az a nevelőszülő, aki nem veti alá magát az életviteli vizsgálatnak

2 291 életviteli vizsgálatból 4 esetben, 0,17 százalékban, a vezetői pszichológiai alkalmassági vizsgálaton pedig 268 főből 0,7 százaléknál, vagyis 2 embernél jeleztek kifogást.

Visszautasítja a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár lapunkban megjelent nyilatkozatát a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME), miután Fülöp Attila közölte aki nem írta alá az adatlapot, annak van takargatnivalója. El akar rejteni valami olyat, amiből kiderülhet, alkalmatlan arra, hogy nevelje az állami gondozásban lévő gyermekeket. Másképpen, sarkosabban: veszélyes a gyerekekre.

Meleg Sándor, az SZMME elnöke által jegyzett közleményben az áll: az államtitkár alaptalanul rágalmazza a kifogástalan életviteli vizsgálattal morális okokból egyet nem értő, ezért az ellátórendszerből távozni kényszerülő kollégákat. Szerinte Fülöp Attila nyilvánvalóvá tette, hogy továbbra is bűnbakképzés folyik a gyermekvédelem szakmai alapokra helyezése, a szakellátásba kerülő gyermekek érdeke, illetve a területen dolgozók megbecsülése helyett. Az Orbán-kormány egyetlen beavatkozási kísérlete az volt, hogy a szektort néhány év alatt gyakorlatilag teljes terjedelmében átjátszotta az egyházi fenntartóknak.

Kitért arra is, hogy a jogalkotási folyamat kezdetén gyermekjogi és gyermekvédelmi szervezetek jelezték a megoldandó problémákat és azok lehetséges megoldásait is a kormánynak, az felajánlott együttműködést azonban a döntéshozók ezeket figyelmen kívül hagyták, ahogy a parlamenti vitában benyújtott szakmai módosításokat is.

Kijelentette,  az elfogadott intézkedések a mennyiségi és minőségi szakemberhiányra, az alulfinanszírozottságra, a zavaros, bürokratikus működésre, a módszertani hiányosságokra nem nyújtanak megoldásokat. Nem tesznek érdemi lépést az intézményi abúzus felszámolására sem, de arról tanúskodnak, hogy a döntéshozóknak minimális szakmai ismereteik sincsenek az intézményekben megjelenő bántalmazás tényezőiről és annak folyamatáról. A bántalmazók kiszűrésére tavasz óta alkalmazott tesztek hatékonyságát egyetlen tudományos vizsgálat sem igazolta, és hatásvizsgálat sincs, amely érdemben alátámasztaná ezek alkalmazhatóságát, az életviteli vizsgálat pedig a munkavégzéssel össze nem függő területeket ellenőriz.

Éppen Fülöp Attila nyilatkozata erősíti meg – írta, hogy a gyermekvédelem problémái nem a személyes alkalmasság hiányára vezethetők vissza. 2 291 életviteli vizsgálatból 4 esetben, 0,17 százalékban, a vezetői pszichológiai alkalmassági vizsgálaton pedig 268 főből 0,7 százaléknál, vagyis 2 embernél jeleztek kifogást.

Meleg Sándor megjegyezte: több intézményben leállt az ellátás, és szinte mindenhol átszervezésekre volt szükség. A veszélyeztetett gyermekek elhelyezésére hónapokat kell várni a férőhelyek hiánya miatt, az ágazat anyagi erőforrásai kimerültek.

Az SZMME álláspontja az, hogy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer problémáiról nyílt társadalmi párbeszédet kell folytatni, majd a terület szakértőinek szakmai javaslataira építve, jelentős forrásbővítés mellett támogató intézkedésekre, nem rendvédelmi jellegű szankciókra van szükség.

Negyedmillió embert hívtak fel.