Fotóriporterünk a józsefvárosi kínai piacon járt, és az itt élő melósok hétköznapjait, pontosabban egy éjszakáját örökítette meg. A rozzant kis bódék sokaságát, melyekben lélekölő 12 órákat güriznek, sokan ezekben is élnek. Itt is feltűnnek a magyar családok, akik a kormánypropagandával szemben nyitottak és elfogadók a kínai bevándorolókkal, anyagilag pedig rá vannak utalva az olcsó munkájukra és árucikkeikre, akárcsak az értelmiségi, kulturális, gazdasági elit a pénzükre és a politikai szövetségükre.
A kínaiaké hazánk legnépesebb nem honos nemzetisége: a 2022-es népszámlálás adatai szerint 18 154-en élnek Magyarországon, ám létszámukat egyes becslések jóval magasabbra, 50-70 ezerre teszik. Az igazság a kettő között lehet, hiszen
még a kétezres évek elejéig tartotta magát az a nem is annyira városi legenda, hogy „nálunk még nem halt meg kínai”, mert mindig újak érkeztek a helyükre, akik megörökölték az irataikat.
Már a XX. század elején is voltak kínai árusok Budapesten, a Józsefvárosban és a VII. kerület hírhedt Csikágó negyedében. 1914-ben a hatóságok megvádolták őket, hogy Oroszországnak kémkednek, és bár mind a 62 itt élő kínait tisztázta a nyomozás, nem sokra rá elhagyták az országot. A Kádár-korszakban már a két nemzet közötti barátság jegyében érkeztek ide a tudósok, diákok és a vendégmunkások, hogy a többi közt a Rába Vagon- és Gépgyárban dolgozzanak. Panelból épült egykori munkásszállásukat, melyben ma lakások találhatók, Győrben most is „kínai háznak” hívják.
A rendszerváltás után egy joghézagot kihasználva vízummentesen, „turistaként” kínai kereskedők ezrei özönlöttek be az országba, hogy itt vállalkozást alapítsanak. Ők és gyermekeik alkotják jelenleg a kínai közösség magját, akik jórészt Kőbányán, a „budapesti China Town” közelében élnek. Hozzájuk csatlakoztak 2013 és 2017 között azok a jómódú bevándorlók, akik a magyar kormánytól letelepedési kötvényt vásároltak.
Az egykori terményraktárból kialakított Monori Center, ahová a szabadtéri piacok felszámolása után az árusok beköltöztek, mára Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai és nagykereskedelmi központja lett, környékén éttermek, masszázsszalonok, karaokebárok pezsdítik fel az éjszakai életet. Az itt élő kínaiaknak van saját iskolájuk, bankjuk, szállodájuk, orvosi rendelőjük, még újságjuk is, a köztévé által 2016 óta rendszeresen sugárzott kínai híradó mellett.
