Az elmúlt két év alatt mintegy 80 százalékkal, körülbelül ötödére esett a tüzelő iránti országos kereslet – tudtuk meg Szeverényi Tamás erdészeti szakembertől, a Forest7 Kft. ügyvezetőjétől. Ennek a hátterében főképp a 2022-23-as téli szezon alatt érvényes, hatósági tüzelőár, az akkor igen elterjedt, földgázhiánnyal kapcsolatos, utóbb teljességgel megalapozatlannak bizonyuló lakossági pánik, illetve az enyhe telek állnak – tette hozzá. Mint emlékezetes, 2022. szeptemberében, miután Putyin több uniós tagállam gázcsapját elzárta, az Orbán-kormány, az akkori áraknál alacsonyabb szinten, tíz erdei köbméterig, az állami erdészetekből hatósági áras tűzifavásárlást tett lehetővé. Bár a kabinet fogadkozott, hogy Magyarország orosz gázellátása nem szűnik meg, ezermilliárdos költséggel, utóbb teljesen feleslegesnek bizonyuló pótgázfelvásárlást rendeltek el. (Az akkor terjesztett, kárörvendő Fidesz-kampányok ellenére más forrásból a többi tagállam is megoldotta a gázbeszerzést.)
Eközben viszont a lakosságon tűzifafelvásárlási pánik lett úrrá. Az állami erdészetek a több százezresre duzzadó igényekkel egy rövid idő után már képtelennek bizonyultak lépést tartani – emlékezett vissza Szeverényi Tamás. Annál is inkább, mert ilyen rövid idő alatt az erdőgazdálkodás szabályai szerint egyszerűen nem termelhető ki ilyen mennyiségű, tüzelésre alkalmas fa. A roham nyomán a kicsit később ébredők már szinte értelmetlen, májusi leszállítási időpontokkal szembesültek. Ennek nyomán viszont az aggódó lakosság a nem hatósági áras tüzépek és egyéb kereskedéseket ürítette le. Így a piaci áras tűzifa addig is folyamatosan emelkedő költsége, 2022. júliusa és novembere között, közel megkétszereződött. A KSH adatsora szerint, a száz kilogrammos, egységes, fűrészelt tűzifa 2020 elején még 4100 forintos, 2022. elején pedig 5 ezer forintos díja 2023. februárjára már 8870 forintig kúszott fel.
2023. tavaszán ugyanakkor világossá vált, hogy a gázpánik, újfent, teljességgel megalapozatlannak, a tél pedig enyhének bizonyult. A helyzet az elmúlt téli szezonban sem változott. A szakértő ennek nyomán úgy véli, az akkor felvásárolt fa jó része még mindig a tárolóhelyiségekben pihen. Mindennek nyomán, az elmúlt két év alatt, becslése szerint, a tűzifa iránti kereslet körülbelül 80 százalékkal, vagyis mintegy ötödére esett.
A KSH korábbi kimutatásai szerint a 4 millió hazai lakóingatlanból mintegy 800 ezerben kizárólag fával – kisebb arányban szénnel – fűtenek. Közel 700 ezer ház szilárd és gáztüzelési lehetőséggel egyaránt felszerelt. Az ott lakók tehát választhatnak a két fűtési mód közül. Közel 2 millió lakást csak gázzal, valamivel több mint 600 ezret pedig távhővel fűtenek. A témával behatóan foglalkozó Habitat for Humanity néhány éve a Magyarországon tüzifát használók számát közel 4 millióra becsülte.
A faramuci helyzet az árakon is nyomot hagyott. A másfél évvel ezelőtti csúcsponthoz képest ugyanis a tűzifa egységára a KSH nyilvántartása alapján végzett számításaink szerint idén augusztusra 14 százalékkal 7640 forintra mérséklődött. Azt a felvetésünket, hogy ilyen keresletzuhanás miért nem hozott még nagyobb arányú áresést, Szeverényi Tamás azzal indokolta, hogy a fakitermelők nem csökkentették ennek arányában – 2022 ősze előtt amúgy is kirívóan alacsony – munkadíjaikat. Magyarán az ágazat egyéb költségei nem tesznek lehetővé nagyobb árcsökkentést. A kialakult helyzet ugyanakkor komoly gazdálkodási nehezségeket okoz úgy az erdőgazdaságoknak, mint a fakereskedőknek. Mindenesetre a szakember azoknak, akik két éve cserfát vásároltak (e kör az összmennyiség mintegy harmadát-negyedét teheti ki), azt tanácsolja, tüzelőjüket mielőbb hasznosítsák, mert a cser a többi keményfánál könnyebben korhad.
Arra a kérdésünkre, hogy ilyen esetben nem kedvező-e, ha megmaradnak az erdők és így tovább csökkenhet a légszennyezés, Szeverényi Tamás leszögezte: kitermelés nélkül a társadalom az erdőgazdálkodók költségeit, illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokat, akár a földalapú támogatás mintájára, nem fizeti meg. Vagyis a vállalkozó, természetesen a szakmai korlátok között, de az e célra szolgáló területeket kénytelen kitermelni. Annál is inkább, mert az ipar faigénye nem lankad. Az emellett óhatatlanul képződő tűzifaanyag viszont így most eladhatatlanul gyűlik. Ráadásul, a földgázzal szemben, a tűzifa mégis csak megújuló energiaforrás – érvelt az erdészeti szakember.
A napelemes fűtés sem okvetlen megoldás
Újabb szemponttal bővíti a kérdéskört, hogy az elmúlt két év során, száz százalékos állami támogatás mellett, több tízezer családi ház napelemes fűtési rendszerrel bővült. Igaz, Szeverényi Tamás e fejlesztések megítélése szempontjából nagyon fontosnak tartja a napelemes áramtermelés elszámolási részleteit. Ha ugyanis télen, ingyen, nem vehető vissza a hálózatból az oda nyáron betáplált napelemes áram, ez a zöld fűtési mód nem éri meg. Márpedig épp idén év elejétől szűnt meg ez a lehetőség – jegyzik meg szakértők.
Messze állunk még a rezsicsökkentéstől
A KSH statisztikái szerint a tűzifával együtt a brikett ára is hasonló ívet írt le: míg a 100 kilogrammos kiszerelés 2023. februárjában 21190 forintba került, a tarifa – egy tavaly őszi kiugrás mellett – idén augusztusra 17270 forinton állt meg. Ugyanakkor e két, jellemzően a szegényebbek által igénybe vett tüzelőfajtára a kormányzati „rezsicsökkentés” még így is vajmi kevéssé hatott. Míg ugyanis a gáz, a villany és a víz lakossági ára máig a 2014 közepi szinten áll, addig a tűzifáé közel háromszorosan, a briketté pedig több mint kétszeresen haladja meg az egy évtizeddel ezelőtti szintet.
