;

Magyarország;csecsemő;gyermekvédelem;hiány;nevelőszülő;várakozás;

Hiányzik az érintés – nincs normál gyermekvédelem Magyarországon

- Több száz elhagyott csecsemő vár kórházban nevelőszülőre, mert a magyar gyermekvédelem nem tud gondoskodni róluk

Minden eddiginél több, 12 kisbaba él az egri csecsemőosztályon, miután nem kellettek szüleiknek, régóta nincs elég nevelőszülő, gyermekvédelem nem tud gondoskodni róluk – értesült lapunk. A belügy nem csak ezt ismerte el: országosan 280-300 elhagyott újszülött rekedt kórházban.

Jelenleg 12 olyan babát gondoznak az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött osztályán, akiket szüleik elhagytak – ismerte el a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium. A tárca hozzátette: elhelyezésük „életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött, újszülött intenzív, csecsemő vagy csecsemő intenzív osztályokon történik.”

Azért fordultunk a tárcához, mert az egy egészségügyi dolgozója azzal kereste meg lapunkat: „Ennyi magára hagyott kisbaba még soha nem volt az egri kórházban egyszerre, sokan mennek fel más osztályról is besegíteni, társadalmi munkában gondozzuk a kicsiket”. Nem csak a szakember kevés ennyi babához. Egy helyi közösségi oldalon ugyanis azt kérik, hogy akinek van lehetősége, segítsen, mert „nagyon kevés ruházat áll még rendelkezésre, amiket a babákra felváltva adnak”, ezért 56-80-as méretű „tipegőket”, illetve egy-két játékot, például csörgőt, rágókát várnak.

Az, hogy egészséges csecsemők is több hónapot töltenek kórházba nem felel meg az előírásoknak. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis „a gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani”, 

ettől csak akkor lehet eltérni, „ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés”. A törvény szerint befogadó szülő lehet helyettes- vagy nevelőszülő. Azt, hogy ezt nem sikerül teljesíteni, azzal magyarázható: az ágazatban dolgozók évek óta hiába kérnek tisztességes fizetést, emiatt régóta nincs elég nevelőszülő, ráadásul a kormányzat mostani, „gyermekvédelminek” nevezett ellenőrzései, vegzálásai hatására pedig még kevesebben vállalják ezt a hivatást, sorra hagyják el a szakmát.

Nem előzmény nélküli az, hogy egészséges kisbabák „ragadnak bent” kórházban a gyermekvédelem tehetetlensége miatt. A Népszava elsőként írta meg májusban, hogy a miskolci kórházban már a csecsemőosztályt tehermentesítő otthon is megtelt, annyi elhagyott baba vár ott nevelőszülőre. Ezt akkor az érintettek nem erősítették meg, de azóta sem cáfolták.

Az államapparátus kezdetben a hallgatást választotta az egri kórházban gondozott csecsemők esetében is. Az egészségügyi intézmény nem adott tájékoztatást lapunknak, ahogy a helyi gyermekvédelmi szervezet sem. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) pedig meglepetésre azt írta, ők nem illetékesek.

Válaszolt viszont a Belügyminisztérium, amely megerősítette lapunknak, hogy az egri „kórházban 2024. szeptember 20-án 8 órakor 12 magára hagyott csecsemőt gondoztak.” Megjegyezték azt is: az egri kórházban két éve tapasztalható, hogy többen mondanak le babájukról, és a gyerekek általában „három hét és tizenkét hónap” közötti időt töltenek az egészségügyi intézményben.

 Az egri kórházban két éve tapasztalható, hogy egyre többen mondanak le babájukról. A belügy szerint a gyerekek általában „három hét és tizenkét hónap” közötti időt töltenek az egészségügyi intézményben

A tárca lapunknak adott válaszából kiderül, hogy a miskolci és egri eset csak a jéghegy csúcsa. Azt közölték, hogy az utóbbi három hónap adatait figyelembe véve 280 és 300 közé tehető azoknak az elhagyott csecsemőknek a száma, akik kórházban vannak. Ez drámai emelkedést jelent, hiszen a Gyermekjogi Civil Koalíció 2023-ban még arról írt, 50-100 csecsemő várakozik több hónapig kórházi körülmények között.

A Belügyminisztériumtól megkérdeztük azt is, miért nem kerülnek a születés után nevelőszülőkhöz az elhagyott babák. Általában mennyi idő alatt kerülnek nevelőszülőhöz a kórházban hagyott babák? Hány nevelőszülő fogad újszülöttet országos szinten? Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ.

„Rendkívül súlyos gyermekjogi vétek” 

A kórház biztosan mindent megtesz a kisbabák fizikai biztonságáért és az egészségi állapotukért, de a többi nem is az ő dolguk. Rendkívül súlyos gyermekjogi vétek, hogy csak azért hagynak kórházakban elhagyott babákat, mert nem tudnak másutt gondoskodni róluk – mondta lapunk érdeklődésére az egri babák esetéről Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője, és úgy folytatta: – Az érzelmi, értelmi fejlődésükre hatással lesz az érintés, ölelés hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az idegrendszeri érési folyamatok egészséges fejlődése miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, nagyon fájdalmas, és egyáltalán nem európai megoldás.

A szakember úgy vélte, hogy akit a családja nem visz haza, annak azonnal nevelőszülőhöz kellene kerülnie, ehelyett ezeket a csecsemőket hónapokig ex lex állapotban hagyja a hazai gyermekvédelem. – Törvényes képviselőjük sincs, hiszen gyámot addig nem lehet melléjük rendelni, amíg nincs kijelölt gondozási helyük. A kórház pedig nem az – jelentette ki a szakértő. Mint mondta, hivatalos statisztikákat ő nem tud, a szakemberek nem kapnak adatokat arról, hány újszülött és csecsemő van az országban hasonló helyzetben. Arról is csak egymás között beszélnek, hogy a kisbabáknak mindössze körülbelül ötödét nem látogatják a szülők, többségükhöz viszont bejárnak a hozzátartozók, élő kapcsolatban maradnak a csecsemővel.

Kisbabasorsok: van, aki szerető családba kerül, mást megszületésétől kezdve ide-oda vet a lerombolt gyermekvédelmi rendszer

Fontos lenne tudni – mondta –, hogy miért nem viszik haza a gyereket a szülők: esetleg túl fiatal az anya, nagy a szegénység otthon, netán hajléktalan, vagy bántalmazó kapcsolatban él? Megoldás lenne, ha a Belügyminisztérium elrendelné, hogy minden öt gyermekre jusson egy szociális munkás, aki felderíti a család helyzetét, majd segítséget adnának. Vagy ha nem lehet már segíteni, akkor eljuthatnának oda, hogy a szülő lemondjon a gyerekéről, így a kisbaba örökbefogadókhoz kerülhetne.

A célnak – mondta Szilvási Léna – annak kellene lennie legyen, hogy az anya érezze a segítő szándékot és a tiszteletet, a csecsemő pedig minél előbb szerető családba kerüljön. – Jelenleg ilyen szolgáltatás nincs, és a gyerekek további sorsának rendezése is kritikus – magyarázta Szilvási Léna. 

– A kormány megalkotta azt a jogszabályt, amely szerint a 12 év alatti, állami gondoskodásban élő gyerekeknek nevelőszülőknél kell lakniuk. Csakhogy a törvény betarthatatlan, olyan hatalmas a kapacitáshiány, és annyira kevés a nevelőszülő.

Szilvási Léna szerint a szakmai irányításnak le kellene vonnia a következtetést, beismerni, hogy módosításra van szükség. Például úgy: levinnék a korhatárt 10 évre, de kimondják, hogy a 0-3 év közötti gyerekek prioritás élveznek a családnál való elhelyezésben. Ennek most éppen a fordítottja történik, 3 év alattiakat csak kevesen fogadnak, mert a nagyobbakat már erőn felül is elhelyezték a nevelőszülőknél. Közben sok esetben már a lakásotthonok sem jelentenek reális lehetőséget, mert azok leépültek, fejlesztésük elmaradt, illetve a szakemberhiány és a fluktuáció is kezelhetetlen szinten van.

Pluszpénz és reform helyett rombolás

Ahhoz, hogy minden 12 éven aluli, állami gondoskodásban lévő gyerek családban élhessen, még legalább 2000 nevelőszülőre lenne szükség. Ám számuk nemhogy nőne, még csökken is. Az eddig dolgozó 5887 nevelőszülő közül – mint arról elsőként beszámoltunk – az augusztusi adatok alapján 113-an már biztosan felhagynak hivatásukkal a kifogástalan életvitel ellenőrzése miatt. Ezt a szakma által erősen bírált vizsgálatot a kegyelmi botrány miatti politikai károk mérséklése miatt vezette be a kormány. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő intézményekben sem jobb a helyzet. Ott 4241-en dolgoztak, közülük 137-en tagadták meg a magánéletükben is vájkáló, kifogástalan életviteli adatlap kitöltését.

A DK elnöke szerint az aktivistáik hiába jelentették korábban a hatóságoknak az illegálisan lerakott szemetet, azt a választ kapták, hogy ne izguljanak, nem lesz itt árvíz, nincs semmiféle kockázat.