Csecsemők várakoznak kórházi körülmények között, olyan kevés a nevelőszülő

Legalább négy gyereket kell gondoznia egy nevelőszülőnek ahhoz, hogy a fizetése elérje a minimálbért. Ez is oka annak, hogy évek óta létszámhiánnyal küzd a rendszer, és nem látszik, hogy ez a jövőben változna. Erről is beszélt lapunknak Érczi Zsolt, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja, aki maga is gyakorló nevelőszülő.

Nemrégiben az SOS Gyermekfalvak hívta fel a figyelmet arra, hogy 2000 nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel. A Gyermekjogi Civil Koalíció pedig jelentésében írt arról, hogy körülbelül 50-100 csecsemő "várakozik" több hónapig kórházi körülmények között, mert a gyermekvédelmi szakellátás nevelőszülői férőhely hiányában nem tud számukra gondozási helyet biztosítani. (Ez látszólag ellentmond annak, hogy sokan szeretnének kisgyereket örökbe fogadni, ám sok esetben a kisbaba nem, vagy még nem kerülhet más családhoz.) Van olyan vármegye, ahol emiatt 30 csecsemőt helyeztek el kórházi osztályon. Egy neve elhallgatását kérő, vidéki gyermekvédelmi központ intézményvezetője pedig arról mesélt, hogy egyre zsúfoltabbak a szobák. Újabb és újabb ágyakat kell bevinniük, mert rendszeresen érkeznek családjukból kiemelt gyerekek, közben már az egészen kicsiknek sincs esélyük arra, hogy nevelőszülőhöz kerüljenek.

Érczi Zsolt ezzel összefüggésben kijelentette: ma már vége annak a családmodellnek, hogy elég az egyik szülő fizetése. Márpedig, ha csecsemőt visznek haza a nevelőszülők, akkor – általában – a nőnek otthon kell maradnia, kiesik a munkából. Ezt nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen olyan alacsony az ezért a munkáért járó juttatás, hogy abból nem lehet megélni. A nevelőszülő kap egy alapösszeget, ami 70 ezer forint – magyarázta. Ezen felül jár még gyerekenként 47 ezer forint kiegészítő juttatás, ez a két összeg a fizetése. Az ellátmányt, ami 54 ezer forint, kizárólag a gyerekre lehet költeni, ennyi pénzből kell megoldani az étkeztetését, ruhavásárlást, a fejlesztő órákat, mindent. És csak az idén lett ilyen „sok” ez az összeg, 2008 óta most először emelték 25 százalékkal. Pluszként jár még a családi pótlék, de egyetlen nagycsaládosoknak járó kedvezményre sem jogosultak – mondta. Pedig el lehet képzelni, hogy ahol hat gyerek él – a saját gyerekeivel együtt ennyi kiskorú lehet egy nevelőszülőnél – mekkora segítség lenne egy nagyobb autó. Mosógépet is gyakran kell cserélni, egyetlen hűtőszekrény nem elég, és a víz-fűtés-és áramszámla sem átlagos. Mint mondta, abban reménykedtek a nevelőszülők, hogy amikor évekkel ezelőtt a hálózat az államtól az egyházi fenntartókhoz került, akkor mindez rendeződik. Ám nem így lett, az állami normatívát javarészt saját működésükre fordítja a legtöbb fenntartó. Azt is problémaként említette, hogy a nevelőszülők többsége aluliskolázott. Ritka az érettségizett, felsőfokú végezettségűt pedig alig találni közöttük, és ennek elsősorban anyagi okai vannak. Egy jól kereső munkavállalónak nem éri meg ott hagyni az állását, a hátrányos helyzetű kistérségben élő nőknek viszont sok esetben ez az egyetlen munkalehetőség. Kijelenthető, hogy Magyarországon van megélhetési nevelőszülőség – mondta.

Az SOS Gyermekfalvak kampányt indított a nevelőszülői munka népszerűsítéséért. A szervezet munkatársa, Varró Gabriella is arról beszélt, hiába mondja ki a 2011-es jogszabály, hogy minden, a rendszerbe bekerülő, 12 év alatti gyereket nevelőszülőhöz kell elhelyezni, a nevelőszülők alacsony száma miatt ez jelenleg teljesíthetetlen. Pontosabb képet szerettek volna kapni arról, miért idegenkednek a családok ettől a hivatástól. Egy 2018-as felmérésük szerint 10-ből 6-an az anyagi megbecsülést hiányolták. Szinte mindegyik megkérdezett attól tart, hogy a gyermek nem fogadja el őt, minden második pedig attól, hogy saját családja és a barátai rosszul vennék, ha ezt a szakmát választaná. A válaszadók kétharmada szerint ráadásul a nevelőszülőknek és neveltjeiknek a társadalom előítéletével is meg kell küzdeniük.

Egy tavalyi felmérésük szerint a megkérdezettek 7 százaléka gondolja azt, hogy maga a gyerek az oka annak, ha ki kell emelni a saját családjából.

Beszélt arról is,

Aki a szervezethez nevelőszülőnek jelentkezik, pszichológiai szűrésen megy át, későbbi munkáját pedig tanácsadók, mentor-nevelőszülők segítik. Ez azonban nem kötelező szolgáltatás, nem is biztosítja minden fenntartó. A súlyos, akár tragikus előélettel rendelkező gyerekek sem feltétlenül kapnak segítséget a traumák feldolgozásához.

Az októberben kezdődő információs és társadalmi érzékenyítő kampányukkal összefüggésben pedig annyit mondott: már most látszik, hogy van eredménye, hiszen emelkedett az érdeklődők száma. Az elmúlt években tendencia, hogy egyre több a fiatal, és több budapesti közép- és nagyvállalatoknál dolgozó is jelentkezett nevelőszülőnek, és egyre több férfi is érdeklődik.

Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke nemrég a SzocOkos című portálon elemezte a helyzetet. Ott többek között arról írt, hogy az elmúlt években a nevelőszülői hálózatok fenntartói szerkezete jelentősen átalakult, dominánssá váltak az egyházi szereplők. A 22 fenntartó közül csak 3 van, ami nem közvetlen egyházi kötődésű szervezet. Az eddigi több nagy toborzó kampány a nevelőszülők számában nem tudott áttörést hozni. A területtel kapcsolatos megnyilatkozások alapján a létszám befagyása mögött az anyagi és társadalmi elismerés hiány áll – írta a szakember.