- Csecsemők várakoznak kórházi körülmények között, olyan kevés a nevelőszülő

Legalább négy gyereket kell gondoznia egy nevelőszülőnek ahhoz, hogy a fizetése elérje a minimálbért. Ez is oka annak, hogy évek óta létszámhiánnyal küzd a rendszer, és nem látszik, hogy ez a jövőben változna. Erről is beszélt lapunknak Érczi Zsolt, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja, aki maga is gyakorló nevelőszülő.

Nemrégiben az SOS Gyermekfalvak hívta fel a figyelmet arra, hogy 2000 nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel. A Gyermekjogi Civil Koalíció pedig jelentésében írt arról, hogy körülbelül 50-100 csecsemő várakozik több hónapig kórházi körülmények között, mert a gyermekvédelmi szakellátás nevelőszülői férőhely hiányában nem tud számukra gondozási helyet biztosítani. (Ez látszólag ellentmond annak, hogy sokan szeretnének kisgyereket örökbe fogadni, ám sok esetben a kisbaba nem, vagy még nem kerülhet más családhoz.)

 Egy neve elhallgatását kérő, vidéki gyermekvédelmi központ intézményvezetője pedig arról mesélt, hogy egyre zsúfoltabbak a szobák. Újabb és újabb ágyakat kell bevinniük, mert rendszeresen érkeznek családjukból kiemelt gyerekek, közben már az egészen kicsiknek sincs esélyük arra, hogy nevelőszülőhöz kerüljenek.

Érczi Zsolt ezzel összefüggésben kijelentette: ma már vége annak a családmodellnek, hogy elég az egyik szülő fizetése. Márpedig, ha csecsemőt visznek haza a nevelőszülők, akkor – általában – a nőnek otthon kell maradnia, kiesik a munkából. Ezt nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen olyan alacsony az ezért a munkáért járó juttatás, hogy abból nem lehet megélni. A nevelőszülő kap egy alapösszeget, ami 70 ezer forint – magyarázta. Ezen felül jár még gyerekenként 47 ezer forint kiegészítő juttatás, ez a két összeg a fizetése. Az ellátmányt, ami 54 ezer forint, kizárólag a gyerekre lehet költeni, ennyi pénzből kell megoldani az étkeztetését, ruhavásárlást, a fejlesztő órákat, mindent. És csak az idén lett ilyen „sok” ez az összeg, 2008 óta most először emelték 25 százalékkal. Pluszként jár még a családi pótlék, de egyetlen nagycsaládosoknak járó kedvezményre sem jogosultak – mondta. Pedig el lehet képzelni, hogy ahol hat gyerek él – a saját gyerekeivel együtt ennyi kiskorú lehet egy nevelőszülőnél – mekkora segítség lenne egy nagyobb autó. Mosógépet is gyakran kell cserélni, egyetlen hűtőszekrény nem elég, és a víz-fűtés-és áramszámla sem átlagos. Mint mondta, abban reménykedtek a nevelőszülők, hogy amikor évekkel ezelőtt a hálózat az államtól az egyházi fenntartókhoz került, akkor mindez rendeződik. Ám nem így lett, az állami normatívát javarészt saját működésükre fordítja a legtöbb fenntartó. Azt is problémaként említette, hogy a nevelőszülők többsége aluliskolázott. Ritka az érettségizett, felsőfokú végezettségűt pedig alig találni közöttük, és ennek elsősorban anyagi okai vannak. Egy jól kereső munkavállalónak nem éri meg ott hagyni az állását, a hátrányos helyzetű kistérségben élő nőknek viszont sok esetben ez az egyetlen munkalehetőség. Kijelenthető, hogy Magyarországon van megélhetési nevelőszülőség – mondta.

Az SOS Gyermekfalvak kampányt indított a nevelőszülői munka népszerűsítéséért. A szervezet munkatársa, Varró Gabriella is arról beszélt, hiába mondja ki a 2011-es jogszabály, hogy minden, a rendszerbe bekerülő, 12 év alatti gyereket nevelőszülőhöz kell elhelyezni, a nevelőszülők alacsony száma miatt ez jelenleg teljesíthetetlen. Pontosabb képet szerettek volna kapni arról, miért idegenkednek a családok ettől a hivatástól. Egy 2018-as felmérésük szerint 10-ből 6-an az anyagi megbecsülést hiányolták. Szinte mindegyik megkérdezett attól tart, hogy a gyermek nem fogadja el őt, minden második pedig attól, hogy saját családja és a barátai rosszul vennék, ha ezt a szakmát választaná. A válaszadók kétharmada szerint ráadásul a nevelőszülőknek és neveltjeiknek a társadalom előítéletével is meg kell küzdeniük.

Egy tavalyi felmérésük szerint a megkérdezettek 7 százaléka gondolja azt, hogy maga a gyerek az oka annak, ha ki kell emelni a saját családjából.

Beszélt arról is,

Aki a szervezethez nevelőszülőnek jelentkezik, pszichológiai szűrésen megy át, későbbi munkáját pedig tanácsadók, mentor-nevelőszülők segítik. Ez azonban nem kötelező szolgáltatás, nem is biztosítja minden fenntartó. A súlyos, akár tragikus előélettel rendelkező gyerekek sem feltétlenül kapnak segítséget a traumák feldolgozásához.

Az októberben kezdődő információs és társadalmi érzékenyítő kampányukkal összefüggésben pedig annyit mondott: már most látszik, hogy van eredménye, hiszen emelkedett az érdeklődők száma. Az elmúlt években tendencia, hogy egyre több a fiatal, és több budapesti közép- és nagyvállalatoknál dolgozó is jelentkezett nevelőszülőnek, és egyre több férfi is érdeklődik.

Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke nemrég a SzocOkos című portálon elemezte a helyzetet. Ott többek között arról írt, hogy az elmúlt években a nevelőszülői hálózatok fenntartói szerkezete jelentősen átalakult, dominánssá váltak az egyházi szereplők. A 22 fenntartó közül csak 3 van, ami nem közvetlen egyházi kötődésű szervezet. Az eddigi több nagy toborzó kampány a nevelőszülők számában nem tudott áttörést hozni. A területtel kapcsolatos megnyilatkozások alapján a létszám befagyása mögött az anyagi és társadalmi elismerés hiány áll – írta a szakember.