Az első jelentések szerint péntek estig hat ember meghalt, 91-en megsebesültek, amikor az izraeli légierő hatalmas csapást mért a libanoni főváros, Bejrút déli negyedében, Dahíjéban álló épületkomplexumra, a a libanoni síita szervezet, a Hezbollah központi parancsnokságára. A támadás célpontja deklaráltan Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetője volt, a likvidálási kísérlet azonban a szaúd-arábiai al-Arabíja hírtelevízió szerint kudarcot vallott a likvidálás. Az áldozatok száma még nőhet, Firass Abiad libanoni egészségügyi miniszter közlése szerint legalábbis 4-6 épület omlott össze az izraeli légicsapásban, amely a legnagyobb volt azóta, hogy Izrael hétfőn, a robbanó személyhívók után támadássorozatot indított az északi szomszéd ország ellen. Emiatt Libanon déli részéről már több mint 90 ezer menekült el. A The Guardian írja, hogy most a dahíjeiek is menekülőre fogták, rengetegen érdeklődnek, hogy a szomszéd Achrafieh negyedben van-e szabad albérlet.
A halálos áldozatok száma még jelentősen nőhet, rengetegen rekedtek a romok alatt.
Szombat hajnali hírek szerint.az izraelieknek Haszan Naszrallah sejkkel nem, de a Hezbollah dél-libanoni rakétaegységének a vezetőjével, Muhammad Ali Iszmaillal és a helyettesével, Hosszein Ahmed Iszmaillal sikerült végezniük.
Irán bejrúti nagykövetsége figyelmeztetett, hogy a pénteki légicsapással Izrael megváltoztatta a játékszabályokat, ami azt vetítheti előre, hogy a perzsa ország a Hezbollah oldalán belép a a háborúba. Ezzel a közel-keleti konfliktus valóban regionálissá szélesedne. A Hezbollahnak van politikai és katonai szárnya is, utóbbi az Európai Unió és az Egyesült Államok terrorszervezetként tartja nyilván. Ami az amerikaiakat illeti, Sabrina Singh, az amerikai védelmi tárca szóvivője közölte, az Egyesült Államoknak nem volt köze ehhez a művelethez sem, és nem kaptak erről sem előzetes figyelmeztetést. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon beszélt izraeli hivatali partnerével, anélkül, hogy a beszélgetés tartalmáról elárult volna valamit.
A brit külügyminisztérium eközben az Egyesült Királyság mindegyik állampolgárát távozásra szólította fel Libanonból. Üljenek fel az első repülőgépre
„Micsoda képmutatás. Micsoda kettős mérce”
Az idén nem állt szándékában elmenni az ENSZ Közgyűlésére New Yorkba, mivel országa épp a létéért küzd, ám miután meghallotta a világszervezetből érkező „hazugságokat és rágalmakat” mégis elment, hogy „helyretegye a dolgokat” és kimondja az igazságot – mondta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken az ENSZ Közgyűlésén elhangzott beszédében. Ezek után az ENSZ „erkölcsi szégyenfoltjának” nevezte Izrael megbélyegzését, ami a világszervezetet az antiszemitizmus mocsarává, „laposföld-társadalommá” teszi. Micsoda képmutatás. Micsoda kettős mérce. Micsoda vicc – mondta az izraeli miniszterelnök, hozzátéve, hogy amíg ez nem ér véget, addig az ENSZ nem több, mint egy megvetendő bohózat.
Netanjahu ugyanakkor elítélte azt a javaslatot, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészei adjanak ki elfogatóparancsot ellene és Joáv Galant védelmi miniszter ellen és elutasította a Gázai övezetben élő palesztinok ellen elkövetett háborús bűnök vádját. Az izraeli miniszterelnök szerint az igazi háborús bűnösök Gázában, Szíriában, Iránban és Jemenben vannak, azok pedig, akik mellettük állnak „szégyelljék magukat”. „Nem Gázáról van szó. Izraelről és annak létezéséről van szó. De Izrael meg fogja nyerni ezt a háborút, mert nincs más választása –szögezte le Benjamin Netanjahu egyértelművé téve, hogy mind a gázai háború, mind a Hezbollah elleni libanoni offenzíva folytatódni fog.
Az ENSZ Közgyűlésen elhangzott felszólalásait Benjamin Netanjahu gyakran vizuális „segédeszközökkel” teszi szemléletessé. Az elhíresült 2015-ös beszéde óta – amikor egy piros bombát ábrázoló rajz előtt próbálta felhívni a világ figyelmét arra, hogy Irán nukleáris fegyver előállítására törekszik – talán a mostani felszólalása lett a legszínesebb. A politikus ezúttal két térképet tartott a kezében – egyiken a Közel-Kelet „átkát”, Irán szövetségeseinek félholdját, másikon a térség „áldását”, a békére törekvőket szemléltetve. Azt hangsúlyozta, hogy „Izrael békére törekszik, Izrael békére vágyik, Izrael békét kötött és újra békét fog kötni”, de az Irán vezette ellenségek a zsidó állam megsemmisítésére, a civilizáció elpusztítására törekszenek. Azt állította, hogy Irán veszélybe sodorja a Közel-Kelet minden országát és sokakat azon túl is, ha a nemzetközi közösség nem lép fel ellene. „A világ túl sokáig megbékélt Iránnal. Ennek a megbékélésnek véget kell vetni, és ennek a megbékélésnek most kell véget vetni – mondta, felszólítva a világot, hogy támogassa Irán „zsarnokság ellen lázadó népét”, és csatlakozzon Izraelhez Irán atomfegyverprogramjának megállításában, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig vezessen be szankciókat Irán ellen nukleáris programja miatt.
Régi viszály újratöltve
Izrael és a ENSZ viszonya már régen megromlott, a zsidó állam hosszú ideje kifogásolja, hogy a Közgyűlés évente többször elítéli a Közel-Kelet egyetlen demokráciájának számító országot emberi jogsértésekért, miközben a térségbeli és a világ más kemény diktatúrái tetteit elfelejti bírálni. Az eleve rossz viszonyt tovább rontotta az immár közel egy éve tartó gázai háború illetve a kilenc napja tartó libanoni Hezbollah elleni offenzíva. Izrael az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségét, az UNWRA-t a terrorizmus támogatásával vádolta meg, több tagját megölte és bizonyítékokat hozott nyilvánosságra arról, hogy valamely palesztin terrorszervezet tagjai voltak. Ez oda vezetett, hogy a világ számos országa megszüntette az UNWRA támogatását.
A Közgyűlés mostani ülésszakán elhangzott felszólalásokban a politikai vezetők gyakran bírálták Izraelt, elítélték a gázai offenzíváját, egyesek népirtásnak nevezték azt, de kritizálták a kilencedik napja tartó libanoni offenzívát is. Utóbbi is hozzájárult az Izrael-ENSZ viszony romlásához, hiszen az 1978-as libanoni háború óta a két ország között egy a világszervezet által meghúzott határon, a kék vonalon az ENSZ békefenntartó missziója, az UNIFIL járőrözik. A Hezbollah ennek ellenére zavartalanul lőhette 2023. október 8-a óta Izraelt, ezért a zsidó állam a missziót is felelőssé teszi.
