Állatkert;riport;Harkiv;állatvilág;orosz-ukrán háború;

- Az emberek háborújában az állatok is sínylődnek

Egyesével eltávolított üvegszilánkok a pingvinek medencéjéből, anyósülésen szállított csimpánzok, állatkertbe beköltöző dolgozók. Csak néhány unortodox megoldás a harkivi állatkert elmúlt két évéből, amely átélte a város ostromát, és megtanult áramszünetekkel és légiriadókkal együtt élni. Riportunk szerzője, Győri Boldizsár jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik Harkivban, hogy a szomszédunkban zajló háború szemtanújává válhasson saját maga és az olvasók számára is.

Nem építesz óriás akváriumot egy lőtt város közepén – mutat a befejezetlen óceánium torzójára Jevhenyij, az állatkert egyik dolgozója, aki amellett, hogy az állatkertben sétákat vezet, öröklődésbiológiát tanít a harkivi egyetemen. Nem csak az akvárium maradt befejezetlenül az állatkert épületei közül.

A XIX. században épült állatkertre ráfért a 2016-ban kezdődött felújítás, amely bár nem ért véget 2021-re, az önkormányzati választások miatt ki kellett nyitniuk, meséli kissé rosszallóan vezetőm. Így befejezetlen maradt a jegesmedve kifutója, az óceánium és néhány kisebb épület is. Az ötéves kihagyás után azonban csak nyolc hónapig tudott működni az állatkert, 2022. február 24-én, Oroszország inváziójának első napján ismét be kellett zárnia a publikum előtt, megérkeztek ugyanis a város határához az orosz haderők.

Csimpánz a biciklin

Harkivban működik egy magánállatkert is, ez az úgynevezett Feldmann Ekopark. Ez a létesítmény az orosz határhoz közelebb esik, még egy dokumentumfilm is készült arról, milyen körülmények között kellett evakuálniuk az állatokat a gondozóiknak és az önkénteseknek. Hat alkalmazottja halt meg az Ekoparknak az állatok evakuálása közben, köztük egy 15 éves fiú.

„Ezek az állatok akkor hetekig fűtés nélkül maradtak. A csimpánzokat és az orangutánokat civil autókban fuvarozták át hozzánk,” meséli Jevhenyiij. A felújítás miatt voltak üres kifutóik, ahová a városi állatkert befogadhatta a magánparkból érkező állatokat. Sokan azonban az ott maradt állatok közül belehaltak a hidegbe, és akiket nem tudtak átszállítani, szélnek eresztették az erdőbe, ahol nem sok esélyük kínálkozott a túlélésre az ukrán télben.

Nem volt azonban mindenki elégedett az új körülményeivel.  

„Akkoriban az állandó belövések okozta károk miatt nem volt teljesen elzárt az állatkert területe. Egy alkalommal valahol kiszökött egy csimpánz, a közeli főtéren tudta csak elkapni a gondozója, és meggyőzni, hogy fáradjon haza. Biciklin hazatolták,”

meséli Jevhenyij.

Az állatkert a frontvonal hullámzásával veszélyeztetett állatokat is befogadja, így került hozzájuk egy megviselt emu is, amit az orosz–ukrán határon fekvő tanyáról hoztak el. Az állaton meglátszik a stressz – egy darabig nem evett, nem mert kijönni a kifutójára. Más állatok az állatkertben félénkség helyett fokozott agresszióval vezették le az ostrom alatt felgyülemlett feszültséget.