Fontos, hogy az európai szövetségesek tegyenek meg mindent, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa Ukrajnát. Nagyon világosan közölniük kell az Egyesült Államokkal, hogy nem fog békét hozni Ukrajnának, ha az nem tud szuverén, független nemzetként fennmaradni – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárként adott utolsó interjújában a Politico című amerikai hírportál brüsszeli kiadásának.
A norvég politikus tíz évig állt az észak-atlanti szövetség irányító posztján: nem sokkal azután nevezték ki, hogy Oroszország megszállta a Krím félszigetet és a Donbasz régiót, és több mint két és fél évvel az ukrajnai háború kirobbanása után tér vissza hazájába. Kétszer is hosszabbított, eredetileg 2022-ben távozott volna, hogy átvegye a norvég központi bank elnöki tisztét, de a szövetségesek maradásra bírták. – Főtitkárként kevesen néztek szembe nagyobb kihívásokat hozó nemzetközi környezettel – mondta róla utódja, Mark Rutte.
Stoltenberg évei alatt a NATO a hidegháború óta nem látott mértékű katonai erőt vonultatott fel Oroszország európai határán, jelentősen megnövelve az ott állomásozó csapatok, hadihajók és vadászgépek számát. Négy országgal bővült a szövetség: Montenegró és Észak-Macedónia után, Finnország és Svédország csatlakozott hozzá. A 32 tagú szervezetben háromról 23-ra ugrott azoknak a tagállamoknak a száma, amelyek végre teljesítik az évekkel ezelőtt közösen meghatározott célt, vagyis bruttó hazai termékük (GDP) legalább két százalékát költik védelmi célokra.
Új NATO-főtitkárként Rutte legfontosabb feladata, hogy egyben tartsa a szövetségeseket, hogy továbbra is segítsék Kijevet, ugyanakkor elkerüljék a nyílt konfrontációt Moszkvával. Első sajtóértekezletén világosan fogalmazott: Ukrajna támogatása a helyes politika, és a költsége jóval alacsonyabb, mint amennyibe az kerülne, ha Vlagyimir Putyin elérné a célját. A szövetségeseknek ugyanakkor továbbra is jelentős összegeket kell költeniük védelmük és biztonságuk megerősítésére.
Ausztria is kezdi feladni a semlegességét, a Putyin-rezsim helyett inkább a NATO-hoz közelednePróbatétel lesz Rutte számára a november 5-i amerikai elnökválasztás kimenetele, mert Donald Trump újabb elnöki mandátuma megingathatja a szövetséget. Előnyére válik, hogy holland kormányfőként szót értett az amerikai Fehér Ház egykori kiszámíthatatlan lakójával, aki az év elején arra biztatta Oroszországot, hogy tegyen amit akar azokkal a NATO-országokkal, amelyek nem költenek eleget védelemre. Trump aggodalmat keltett Európában azzal a kijelentésével is, hogy a háborút gyorsan és tárgyalások útján akarja befejezni, nem pedig Kijev további katonai támogatásával. Rutte újságíróknak azt mondta: amerikai tárgyalásai arról győzték meg, hogy mindkét elnökjelölt tudja, mi forog kockán Ukrajnában, és mit kell tenni a transzatlanti biztonság megőrzéséért.
A kelet-európai fegyveres konfliktus árnyékában az Európai Unió védelme megerősítésére törekszik, amit a NATO-ban mindenki üdvözöl. A katonai szövetségben ugyanakkor tartanak tőle, hogy ez a szándék az erők és eszközök felesleges megkettőzéséhez vezethet, amit el kell kerülni. Mint az amerikai Bloomberg hírügynökség fogalmazott, Rutte feladata lesz, hogy kisimítsa a NATO és az EU kapcsolatainak a ráncait, és ebben támaszkodhat hosszú uniós tapasztalataira. A liberális konzervatív politikus 13 évig volt Hollandia kormányfője.
Bizonyára nem számít rá, hogy ugyanennyi évet fog eltölteni az észak-atlanti szövetség élén, megdöntve Jens Stoltenberg rekordját.
Bocsánatkérés helyett
A magyar kormány sokáig lebegtette, hogy támogatja-e Mark Rutte kinevezését a NATO-főtitkári posztra. Két követelése volt: Magyarország kapjon biztosítékot rá, hogy a jövőben nem kell részt vennie a NATO ukrajnai misszióiban. Emellett Orbán Viktor bocsánatkérést várt, amiért Rutte egy csúcstalálkozó előtt azt mondta a holland sajtónak, hogy “térdre kell kényszeríteni” Magyarországot, amiért a gyermekvédelminek nevezett törvény álcája alatt az LMBTIQ közösség elleni jogszabályt akar bevezetni. Orbán később “holland fickónak” nevezte kollégáját, és még a nevét sem volt hajlandó kimondani. A nézeteltérést végül egy levéllel zárták le, amelyben Rutte azt írta: tudomásul vette, hogy holland miniszterelnökként egyes kijelentései elégedetlenséget váltottak ki Magyarországon. A két követelés teljesítése után a kormány már támogatásáról biztosította az új NATO-főtitkár kinevezését.