Ausztria nemzetbiztonsági tanácsadójává nevezték ki az 57 éves vezérőrnagyot, Peter Vonhofert. Ez a tisztség eddig csak az USÁ-ban létezett, a tiroli származású, nemzetközi küldetéseket teljesített, katonai nagyköveteket, attasékat kiképző és irányító főtiszt öt évre kapott kinevezést augusztus végén. Az új tisztségviselő a kancellári hivatalban nyitja meg irodáját, s közvetlen tanácsokkal látja el stratégiai kérdésekben, válsághelyzetekben a kancellárt.
Vonhofer bemutatkozásával egyidőben a béxsi kormány még öt hétig hivatalban lévő koalíciós pártjai egyezségre jutottak az ország biztonsági stratégiájáról. Az 57 oldalas tervezetet, amelynek törvénnyé emeléséről már a szeptember 29-i választások nyomán alakuló új törvényhozás fog dönteni, a néppárti-zöld koalíció haladéktalanul nyilvánosságra is hozta.
A biztonsági stratégiát már jóváhagyták 2013-ban a törvényhozók, de azóta a nemzetközi helyzet annyira megváltozott, hogy új programot kellett kidolgozni. Erről tavaly tavasszal született döntés, s a munkát eredetileg 2023 végén akarták befejezni. Ezt azonban többek között a két párt közötti stratégiai viták késleltették, s személyi kérdésekben sem volt egyetértés. Sokáig a kormányzó Osztrák Néppárthoz (ÖVP) közelálló vezérőrnagy személyéről sem tudtak megegyezni, kompromisszumok sokaságán vezetett át az út.
Az új stratégia a legfőbb változást abban látja, hogy a 11 éve még partnernek tartott Oroszországból az Ukrajna ellen indított háborúval biztonsági kockázat lett, hadviselése, amelyet az elemzés hibridnek nevez, nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát fenyegeti.
(A hibrid hadviselés azt jelenti, hogy a klasszikus katonai támadás mellett Oroszország a gazdasági nyomás, a számítógépes támadás, a médiában és a szociális hálózatban a propaganda eszközeit is használja. Nyíltan nem akar hivatalos háborút a nyugat-európai országokkal szemben, rejtőzködő taktikát követ.
A bécsi Der Standard három fő irányát említi az új biztonsági stratégiának: távolodást Moszkvától, elszakadást az orosz gáztól és „aktivizálódást” az osztrák semlegességben. A lap interjút készített Franz Ederrel, az Innsbrucki Egyetem biztonsági szakértőjével, aki szerint különösen kisebb országok bevett gyakorlata, hogy rendre tervet készítenek arról, hogyan tudják megvédeni magukat külső fenyegetésekkel szemben. Példaként említette Finnországot, Svájcot, amelyek rendszeresen felülvizsgálják stratégiájukat, többek között olyan kérdésekben, mint az energiaellátás, vagy a tartós áramkimaradás, a blackout esetében.
Eder szerint az osztrák politikai vezetés sokáig hanyagolta a védelem kérdését, abból indult ki, hogy Ausztriát baráti államok veszik körül, ha pedig baj lenne, akkor a NATO lépni fog. Ezt a „könnyed“ hozzáállást az Ukrajna ellen több mint két éve folytatott orosz háború változtatta meg. Az új megközelítés a szakértő szerint nem teszi Oroszországot ellenségesebbé Ausztriával szemben. Moszkva már jóideje barátságtalannak minősítette Bécset, mert az EU Ukrajnát támogató blokkjához tartozik, eddig az összes szankciót megszavazta Oroszország ellen, részt vesz a Sky Shield légvédelmi programban, s nem blokkolta a szövetségesi fegyverszállításokat Ukrajnának.
Ennek ellenére a fegyverkezés erősítésének szükségét felismerő Ausztria katonai költségvetése még nem éri el a GDP 1 százalékát, jóllehet a 2024-re tervezett 4,02 milliárd eurós kiadások 697,1 millió euróval nagyobbak a tavalyinál.
Donald Trump 3 százalékot követel partnereitől, az élenjáró Lengyelország katonai kiadásai pedig már meghaladták a 4 százalékot.
Hatott az orosz fenyegetés, Lengyelország már a GDP-je öt százalékát fogja védelmi kiadásokra fordítaniA NATO-hoz tervezett közeledés sem egyszerű, az osztrákok által továbbra is kedvelt semlegesség ugyanis kizárja katonai együttműködést. Miközben a semleges állásponthát az orosz-ukrán háború miatt feladó Svédország, Finnország tagja a katonai szervezetnek. Bécs egyelőre a katonain kívüli együttműködést hangoztatja, annak 22 féle formáját, például a katasztrófavédelmet vagy hadban álló felek közötti békeközvetítést. Azt is mondja, hogy ő az unión belüli katonai feladatoknak is eleget tesz, s beszállt abba a Helsinkiben működő központba, amely a hibrid fenyegetés elleni közös Uniós-NATO-s megoldásokat vizsgálja.
Hiába köti Ausztriát 2040-ig Oroszországhoz földgázvásárlási szerződés, az osztrák koalíciós partnerek megegyeztek a zöldek javaslatáról, hogy 2027-ig teljesen leszállnak az orosz gázról,
a 2024 májusában becsült 95 százalékról. Németország és vezetékrendszerét még ki is bővítő Olaszország látja majd el az országot, nem is beszélve a norvég gázmezőkről, amelyben Ausztriának saját tulajdona is van.
Az új osztrák nemzetbiztonsági tanácsadó jelezte, hogy felügyelete alatt 60 biztonsági szakértő kezdi meg munkáját a kancellári hivatalban, többek között az eddigi világrendet szabályozó, de mára érvénytelenné vált nemzetközi szerződések helyetti újak kidolgozásáról.
