- Szuperbizottság élére tör Vitézy Dávid, Budapestre súlyos öt év várhat

Pénteken tartja alakuló ülését a Fővárosi Közgyűlés, amelynek tagjait a júniusi uniós választásokkal egybekötött szavazáson választották meg a budapestiek. Már az első ünnepélyes alkalommal egymásnak feszülnek. Az előterjesztések közé ugyanis – kötelező elemként – bekerül a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosítása, amely alapjaiban meghatározza majd a közgyűlés működési rendjét. Az új ellenzéki erőként érkező Tisza Párt és a vele fővárosi ügyekben együtt mozgó Vitézy Dávid pedig jócskán felforgatná az eddigi rendet. Legelőször is erőteljesen megnyirbálnák az előző ciklusban – eredetileg a járvány okán – kibővített főpolgármesteri jogköröket. Karácsony Gergely  így nem csupán többségi támogatás, de komoly döntéshozói szerep nélküli főpolgármesterré válna.

A Tarlós István idején BKK-vezérként, majd később a Fidesz kormány közlekedési államtitkáraként dolgozó Vitézy szerint a többségi támogatást elveszítő Karácsonynak be kell látnia, hogy a kormánytól átvett egyszemélyi irányítási modell az új többség számára nem elfogadható. A jogköröket ugyanakkor nem a közgyűléshez, hanem egy bizottsághoz telepítenék. A közgyűlés összehívása ugyanis hosszadalmas és nehézkes, így nagyon elnyúlna a döntéshozatal. A Népszava információi szerint ennek a szuperbizottságnak a vezetője Vitézy lenne. Vitézy szerint a Tisza Párttal közös javaslat nem több visszarendeződésnél a Demszky Gábor és Tarlós István idején kialakított gyakorlatra. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a főpolgármester egy személyben döntsön beruházásokról, olimpia rendezésről, lakógyűlés indításáról.

Karácsony aligha meglepő módon hevesen ellenáll, de kérdéses, hogy meg tudja-e akadályozni. Hiába nyerte meg ugyanis a főpolgármester-választást a kormánypárti Szentkirályi Alexandra visszaléptetése és többkörös újraszámolás után. Alig 324 szavazattal sikerült többet begyűjtenie, mint Vitézynek, aki részben erre a szoros eredményre hivatkozva helyet követel magának a főváros döntéshozói között. Törekvésében támogatja a Tisza Párt is, amely új politikai aktorként, saját főpolgármester-jelölt és ismert fővárosi politikai szereplők nélkül 10 mandátumot szerzett a 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben. Ezzel az eredménnyel a fővárosban már be is érték a Fideszt, hiszen ugyanannyi képviselőjük lesz, mint a választáson szinte teljes sorcserével induló kormánypártnak. Az ellenzéki oldalon pedig a legnagyobb erőt képviselik, hiszen a főpolgármestert adó Párbeszéd-DK-MSZP pártcsoport csak 7 mandátumot szerzett. Vitézy az LMP-vel és az MKKP három-három képviselőt küldhet a közgyűlésbe. A többséghez 17 szavazat kell.

így Gyurcsány Ferencék támogatása is esetleges. A formális közös koalíciót mindenki kizárta, de még a nem formális együttműködéshez is számos feltételt szab a három lehetséges partner. A bonyolult koreográfia megrajzolására elméletileg lett volna három hónap az uniós voksolással való egybekötött választás óta, de a felek egyre csak tologatták az egyeztetéseket, majd a megvalósult találkozókon is inkább egymásra alig figyelő párhuzamos beszédek voltak, mint valódi problémamegoldás. Ha ez nem változik, súlyos öt év vár Budapestre.

- Az előre hozott választás senkinek sem érdeke, így a formális működés kereteit fenntartják, ám fejlesztésre, érdemi változásokra nem lesz mód. Így elveszik öt év, miközben például a klímaváltozásra és más urbanisztikai kihívásokra már most el kellene kezdeni a felkészülést – aggodalmaskodtak többen a Népszava által háttérben megkérdezettek közül. Mások viszont úgy vélik, hogy ellenzéki többséggel a háta mögött se jutna sokkal többre Karácsony, hiszen a beruházások elindításához pénz kell, márpedig a Fővárosi Önkormányzat kasszája üres és egyre csak üresebb lesz a kormányzati elvonások miatt. Akad olyan vélemény is, hogy a Fidesz háttéralkut ajánlott Karácsonynak: nyíltan nem mennek neki, nem lesznek újabb sarcok, most Magyar Péter, illetve a Tisza Párt „nyírása” a legfontosabb. Karácsony belső körei viszont hevesen tagadnak bármiféle kormánykörökkel folytatott egyezkedést. Úgy vélik a kormány számára az a fontos, hogy instabil maradjon és marakodástól legyen hangos a közgyűlés, hogy a 2026-os országgyűlési választások kampányában megkérdezhessék: ezt akarjátok az egész országban?

Idővel ez szerintük oldódik. Karácsony két dologban nem akar engedni: maga mellett akarja tudni Tordai Csabát, aki „szürke eminenciásként” a kezdetek óta meghatározó eleme a fővárosi döntéshozatalnak, illetve eddigi általános helyettesét, Kiss Ambrust. Tordai megbízásához nem kell közgyűlési jóváhagyás, Kiss pedig főigazgatóként folytatja szinte teljesen ugyanazon feladat- és jogkörökkel, ha helyettese nem lehet. Kiss befolyását erősítik, hogy korábbi munkatársa, Szentirmai Judit lett Karácsony új kabinetfőnöke, miután Balogh Samu távozott. Balogh szerint az elmúlt években voltak olyan „kanyarok”, amikbe néha ő is „beleszédült”, ezért felmentését már hónapokkal ezelőtt kezdeményezte. Más források erre nem így emlékeznek, de olyan is akad, aki szerint Balogh bejelentkezett a Tisza Pártnál.

Nem ő az egyetlen távozó, hiszen az V. kerületben polgármester-jelöltként elindított, majd visszavont momentumos Kerpel-Fronius Gábor hosszabbítása fel sem merült, Bősz Anett még a DK-ból is kilépett, lemondott a Pest megyei közgyűlésben szerzett mandátumáról és kicsekkolt a politikai térből. Tüttő Kata szocialista politikus fővárosi képviselőként folytatja, de a fókuszban vélhetőleg a brüsszeli uniós karrierépítés lesz.

Budapest európai uniós érdekérvényesítési képességének javítását – ezt egyébként Demszky Gábor korábbi főpolgármester is javasolta a Népszavának adott interjújában Karácsonynak – Vitézy és a Tisza Párt kiemelt célnak tartja. A képviseletet jelenleg ellátó Párbeszédes politikus, Jávor Benedek volt EP-képviselőt azonban leváltanák és a közgyűlésre bíznák az új lobbista kiválasztását. Menesztenék a BKK, a BKV, a Budapesti Közművek vezérigazgatóit is, akiknek munkáltatói jogát szintén kivennék a főpolgármester kezéből és a Fővárosi Közgyűlésre bíznák. Karácsony előremenekülésként szeptember elején pályázatot írt ki a fővárosi cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági, cégvezetői posztjaira. Az első határidőig közel hatszáz pályázat érkezett, ennek ellenére október 16-ig kitolták a jelentkezési határidőt. (A Népszavához eljutott – meg nem erősített - hírek szerint Walter Katalin és Bolla Tibor pályázott, Mártha Imre esetében felmerülhet, hogy a hulladékszállítás és a hulladékkezelés koncessziós jogát 35 évre elnyerő Mol fővárossal közös cégénél, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél folytatja. Helyére viszont régi jó embere ülhetne.) Az új ellenzék a közgyűlésre bízná a cégvezetők teljesítményének értékelését, illetve javaslatot tettek arra is, hogy a közgyűlésből az új választási szabályok miatt kikerülő kerületi polgármesterek tanácskozási jogot kapjanak.