Oroszország;Kaukázus;Georgia;

- Georgiában a fiatalok már nem kérnek az orosz befolyásból

Milyen az orosz medve árnyékában élni? Milyen világ van most a Kaukázusban? Mi is az a Russian Law? Sokan, sokféleképpen emlegetik Grúziát, vagy ahogy szeretnék, hogy hívjuk őket, Georgiát. 

Svájc árcímke nélkül, Kis-Berlin, francia borvidék franciák nélkül, a digitális nomádok paradicsoma, vagy csak az észak Olaszországa. Szigorúan véve ez mind igaz, és egyik sem – véli szerzőnk, Kondor Bence, aki Irakból stoppolva, bő 24 óra alatt jutott el Tbiliszibe. A hátizsákos világutazó egy tüntetés kellős közepébe csöppent, ami egy generációs konfliktust láttatott: míg az idősebb lakosságban sokan még oroszpártiak, a fiatalok inkább az Európai Unió és a NATO-csatlakozás felé húznának, ez a tétje az országban október 26-án esedékes választásoknak is.

Kezdjük a megérkezésem napjától, mert már itt belepottyantam a sűrűjébe. Irakból stoppolva, bő 24 óra alatt megérkeztem a fővárosba, Tbiliszibe, ahol azonnal egy tüntetés fogadott ami bár nem vált erőszakossá, elszeparált incidensek így is történtek, rendőrök és tüntetők csaptak össze.

Olyan hirtelen jött ez az esemény, hogy nem igazán voltam képben mi is történik, azonban a falfirkák, amik ellepték a várost, beszédesek voltak: No Russian Law.

– No Russian Law! No Russian Law! – skandálta a tömeg.

Kezdett nagyon fura érzésem lenni. Egy kis déjà vu, nyakon öntve keserű boldogsággal.

Látni fiatalokat és idősebbeket együtt kiállni valamiért, amiben igazán hisznek. Eddig egyszer volt lehetőségem ilyet átélni Magyarországon, épp februárban, a pedofil-botrány kirobbanása után.

Miután a tiltakozási hullám hetekig eltartott, a következő eseményen már én is képbe kerültem, és itt éreztem azt, hogy én most kicsit Magyarországért is tüntetek. A találkozás a Russian Law, azaz orosz törvényként emlegetett törvénycsomaggal húsba maró élmény volt. A törvény arról szól, hogy azok a médiumok és szervezetek, amelyeknek anyagi forrásai több mint 20 százalékban külföldi finanszírozásból származnak, felkerülnek egy listára – amit korábban még külföldi ügynöklistának neveztek, de ezt később módosították. Így kevésbé hangzik úgy, mint az Oroszországban létrehozott ügynöklista, amire bárki felkerülhet, aki kritizálja orosz rendszert. Ha az olvasó most úgy érzi, hogy igencsak ismerős a sztori, akkor tudja, hogy Magyarországon villámgyorsan, mindenféle különösebb ellenállás nélkül létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, nagyon hasonló célból, mint az itt meghozott törvény.

Még a megnevezett ok is ismerős: „Meg kell védeni az országot a külföldi politikai befolyásolástól, hogy azok ne sérthessék az ország szuverenitását.”

Ezen a ponton én nem tudnám megmondani, hogy csak véletlen egybeesés, vagy egy jól felépített, bejáratott rendszer, amit mind Magyarország, mind Grúzia is használ.