A Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésében (EDP – excessive deficit procedure, uniós túlzott deficit eljárás), publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) közlése szerint nincs szükség a finanszírozási terv módosítására. Az ÁKK lapunknak is megküldött közleményéből derült ki, hogy a kormány idén már másodszor megemelte a költségvetés várható hiányára adott tervét. A bejelentés nagy meglepetés, hisz a jegybank elemzői is azt írták az egy hete megjelent Inflációs jelentésükben, hogy Magyarország és magyar gazdaság megítélése szempontjából alapvető körülmény, hogy a kormány tartani tudja a GDP 4,5 százalékában meghatározott eredményszemléletű hiányát. A jelek szerint az uniós elszámolású eredményszemléletű hiány marad is a GDP 4,5 százalékán, ám a pénzforgalmi hiány mégis emelkedik 500 milliárd forinttal.
Az államháztartás tavaly 4435 milliárd forintos deficittel gazdálkodott a napokban a parlament elé került zárszámadási törvényjavaslat szerint, ezt a 2024-es költségvetési törvény előírása alapján 2514 milliárd forintra kellett volna csökkenteni.
A jelenleg érvényes költségvetési törvény szerint ez a hiánycél, de az Orbán-kormány már áprilisban jelezte az Európia Uniónak, hogy nem tudja, nem akarja tartani azt, így 3982 milliárd forintra emelte akkor.
A kormány az elmúlt hónapokban fogadkozott, hogy ezt tartani is tudja. Augusztus végén 2857 milliárd forint volt a deficit – ez alapján úgy tűnt, hogy tartható is lesz megemelt hiánycél, most viszont kiderült, hogy a kormány még tovább, 4539 milliárd forintra emelte azt. Vagyis az idei pénzforgalmi hiány még a tavalyinál is magasabb lesz száz milliárd forinttal, igaz a GDP-arányos egyenleg csökkenhet, hisz bruttó hazai termék értéke emelkedik.
Az új, 4539 milliárdos deficitből az következik, hogy az év hátralévő négy hónapjában – hiszen még a szeptemberi adatokat sem ismerjük – összesen 1682 milliárd forinttal nőhet a hiány, ami havi 420 milliárdos pénzforgalmi deficit emelkedést jelent. Ez kifejezetten magas havi hiányt jelent, ami arra utalhat, hogy a kormány még az idén valami nagyobb kiadással számol az eddig bejelentettek túl.
A hiányemelés kommunikációja eddig meglehetősen sajátos, hisz az egy ÁKK közleményből derült ki, míg a konkrét szám egy a KSH oldalára feltöltött excel táblázatból bogarászható ki, ami semmikép sem nevezhető transzparens költségvetési gazdálkodásnak.
Az is látható a kormány Excel-táblázatában, hogy miközben a pénzforgalmi hiányt felemelték 4539 milliárd forintra, az eredményszemléletű deficit csak 3705 milliárd forint lesz vagyis marad a várható GDP 4,5 százalékán. A piaci elemzők ezt a számot figyelik, így attól talán nem kell tartani, hogy pénzforgalmi deficit emelése miatt forintgyengülés indulhat meg. A jelentős, több mint 800 milliárdos eltérés az uniós és hazai elszámolású hiány között arra utal, hogy az uniós támogatások elszámolása körül lehetnek problémái magyar kormánynak, és ez a másik magyarázata a mostani hiányemelésnek.
Az OTP elemzői szerint a pénzforgalmi hiánycél emelése mögött a Budapest Airport Zrt. (BA) tavaszi megvásárlása áll, illetve az, hogy a vártnál kevesebb uniós támogatás érkezik a költségvetésbe. A BA-részesedés megszerzése mintegy ezer milliárdos kiadással járt, amire egy fillért sem terveztek a 2024-es költségvetésbe, így akár ez is egy magyarázat lehet a hiánycél emelésére. Ráadásul ha egy állam nyereséges vállalatot vásárol meg, akkor azt nem kell hiánynövelő tételként elszámolni az uniós módszertan szerint elszámolásban – vagyis ez megmagyarázhatja azt a talányt, hogy a pénzforgalmi hiány emelése ellenére miért maradt változatlan az eredményszemléletű hiánycél.
A Pénzügyminisztérium a Népszavának azt válaszolta, hogy a kitűzött hiánycél változatlanul a GDP 4,5 százalékának elérése az idén, amit jövőre 3,7 százalékra csökkentenek. Szerintük a "költségvetés a kedvezőtlen világgazdasági környezet ellenére is helytállt. (...) Erre tekintettel a várható pénzforgalmi hiány prognózisa módosult, amely nem befolyásolja az Európai Unió által is figyelembe vett GDP-arányos, eredményszemléletű hiány (ESA) mértékét - írták, ám a válaszban arra nem tértek ki, hogy miért kellett a pénzforgalmi hiánycélt megemelni. Amennyiben igaznak bizonyul, hogy a már részben lezárt BA Zrt. felvásárlás miatt nő a hiány, az a piacokat nem rengeti meg. A PM adatai szerint az első nyolc hónapban az 2857 milliárd forint volt a deficit, a szeptemberi előzetes adatot a jövő héten közli a PM.
Az adósságkezelőnek nem kell változtatni idei kibocsátási tervén
Az ÁKK annyi jó hírrel szolgált, hogy a hiányemelés ellenére az adósságkezelőnek nem kell változtatni idei kibocsátási tervén, vagyis nem kell még az eddiginél is nagyobb mértékben növelni az államadósságot. Ugyanis a magas hiány ellenére a magyar költségvetés szó szerint úszik a készpénzben: a kormány kincstári számláján több mint 3000 milliárd forint pihen, ennek csökkentésével finanszírozható a nagyobb hiány. A PM ás az ÁKK az elmúlt hónapok erőteljes államkötvény-kibocsátásaival építette fel ezt a mintegy 3000 milliárdos puffert, ugyanis arra készülnek, hogy jövő év elején kiugróan magas kamatkiadásai lesznek Magyar Államkincstárnak az akkor lejáró államkötvények visszaváltása, illetve a kamatfizetések miatt, s erre tartalékolnak.
