Mint ismert, jelen állás szerint az oroszok és ukránok az egymás között dúló háborúra tekintettel januártól nem újítják meg a már 2020-ban is csak komoly izgalmak után újrakötött, államközi gáztovábbítási szerződést. (Az agresszor egyébként éppenséggel ajánlkozik a megegyezésre, ám attól a megtámadott Kijev mereven elzárkózik.) Bár 2021-ig Magyarország is eme, fél évszázada működő, Testvériségnek nevezett csövön kapta az orosz földgázt, a három évvel ezelőtt újrakötött magyar-orosz gázvásárlási megállapodásban rögzített, évi 4,5 milliárd köbméterből 3,5 milliárd köbméter Szerbia felől, a szerződés októberi életbe lépésével egy időben üzembe helyezett, Oroszországból eredő, Török Áramlat nevű rendszeren keresztül érkezik.
Bár eme irat szerint a fennmaradó egymilliárd köbmétert változatlanul Ukrajnán át – igaz, egy szlovák kerülővel, végül is Ausztria felől – kapjuk, a mérési adatok szerint az utóbbi idők során e mennyiség jó része is a déli szállítási útvonalra került át. Bár tehát az nem állítható, hogy a gond Magyarországot egyáltalán nem érinti, sokkal inkább a szlovákok és az osztrákok feje főhet. E két állam ugyanis eddig szinte kizárólag Ukrajnán keresztül érkező, orosz energiahordozót használt. Ráadásul, orosz-ukrán megállapodástól függetlenül, a vezeték egy bombatalálattól akkor is bármikor használhatatlanná válhat, ha a két harcoló fél mindeddig – a szintén Európába irányuló, Barátság nevű olajvezetékkel együtt – láthatólag tartózkodott az útvonal támadásától. Mindezek nyomán, vérmérséklettől függően, de a várható fejleményeket illetően több politikus és szakember is rendszeresen kétségbeesésének ad hangot. Ezek hatását a pánikkeltő szalagcímek még tovább fokozzák.
Kilőtt a felár, amennyivel Vlagyimir Putyin többet kér Magyarországtól az orosz földgázértMivel ugyanakkor Ukrajna az Európai Energiaközösség tagjaként vállalta a vezetékes gázszállítások uniós szabályainak betartását, nem teheti meg, hogy ha egy európai cég orosz gázt rendel és ehhez az EU eljárásrendje szerint vezetékhasználati jogot is nyer, azt mégis megtagadja – hangsúlyozta Miklós László. Ilyen ellenállásra utaló ukrán nyilatkozat nem is látott napvilágot. Ráadásul a vitától és az orosz gáz iránti uniós igények zuhanásától függetlenül Kijev a szállításokon még mindig tetemes díjbevételre tesz szert. Magyarán az orosz gázszállítások az unió szabályai alapján erre vonatkozó külön orosz-ukrán megállapodás nélkül is, zavartalanul folytatódhatnak – szögezte le a szakértő.
Ausztria és Szlovákia az ukrajnai orosz gázszállítások esetleges, nem várt januári megingása esetén sem maradna gáz nélkül. Mind nyugati, mind északi szomszédunk felvette ugyanis már a kapcsolatot a tengeren, cseppfolyósítva szállított, LNG-nek nevezett földgáz német-olasz, illetve lengyel kikötői lefejtőivel. De Szlovákia Magyarország felől is vehetne - akár orosz - gázt. Az osztrák cső viszont érdemi mennyiség ellenkező irányú szállítására jelenleg nem alkalmas. Egy esetleges, nem várt keleti gázzár áthidalását a januárig felhalmozott fűtőanyag-készletek is segíthetik.
Az EU leendő energiaügyi biztosa jövő évtől nem engedné, hogy orosz földgáz jusson EurópábaAz Orbán-kabinet szokatlanul nyugodt
A déli ellátási útvonal léte okán Magyarországot az orosz-ukrán gázvita bizonyosan nem fenyegeti – vélik szakértők, akik a Török Áramlat melletti feltétlen elkötelezettség megalapozottságát is megkérdőjelezik. Szerintük annak rendületlen használata inkább csak az Orbán-kabinet különutas Kreml-barátságát bizonyítja. Eladdig, hogy az EU-tagok zöme már ma máshonnan veszi az energiahordozót. Jóllehet eme országok vezetékes gázellátását, Ukrajna 2022-es lerohanása után, éppenséggel Putyin szakította meg, ma már az Európai Bizottság is sürgeti az orosz gázvásárlások teljes beszüntetését. Bár a 2020-as orosz-ukrán megállapodást az Orbán-kormány pánikszerű és drága, utóbb teljesen feleslegesnek bizonyuló gázbeszerzései előzték meg, a mostani vitához a magyar kabinet jóval higgadtabban áll. Más megfigyelők szerint a helyzet némiképp hasonlít a Barátság nevű ukrán olajvezetékkel kapcsolatos, augusztusi „miniválságra”. Bár ennek előzményeként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy orosz cég olajszállítmányainak továbbítását valóban megtiltotta, az orosz eladók, illetve a magyar és a szlovák vevőt képviselő Mol gyors megállapodásai nyomán a szállítások zökkenőmentesek maradtak.
