Még soha nem esett annyi csapadék Magyarországon, mint az öt szeptemberi nap alatt, amikor áradt a Duna. A lehullott csapadék mennyiségét 1971 óta mérik – írja Szabó Péter éghajlatkutató, a Másfelfokon megjelent tudományos elemzésében. Ezúttal Boris csapott le a kontinensre, Magyarországon viszonylag kis kárt okozott a többi országhoz képest. A szakemberek szerint ez több okra vezethető vissza: a 2013-as nagy árvíz után a vízügy és az állami szervek sokkal felkészültebben várták az idei áradást, a meteorológusok nagyon pontos előrejelzéseket adtak és jól alakultak azok a hidrológiai tényezők is – többek között a talajvíz mértéke, a hegyekben a hóolvadás sebessége –, amiket nem tudunk befolyásolni, de hatással vannak az áradás mértékére, illetve egy-egy ciklon intenzitására. Egy hosszabb, száraz időszakban a folyók és a környező talaj vízszintje csökken, így az előforduló heves csapadékot extrém áradás nélkül is el tudják szállítani.
Megnyugodni azonban nem lehet, mert ugyan
az elmúlt hetven évben nem nőtt a Magyarországot érintő ciklonok gyakorisága, a lehullott csapadék mennyisége viszont a duplájára emelkedett.
Az elemzést készítő szakemberek arra figyelmeztetnek: ha nem sikerül csökkenteni a káros anyag kibocsátás mértékét, akkor a jövőben az árvizek gyakorisága és intenzitása is nőni fog.
Az éghajlatváltozás következtében a vízkörforgás révén változik a folyók vízhozama. A melegedő levegőbe több nedvesség kerül a párolgás révén, ebből több csapadék hullik, ami növeli az árvizek kockázatát. A másik szélsőség – erre is láttunk példát –, hogy a globális felmelegedés következtében a tartósan magas hőmérséklet miatt jelentősen apad a folyók vízszintje.
Különösen nagy veszélyt jelenthet, ha a hóolvadás idején nagy mennyiségű csapadék is hullik. Az eddigi legnagyobb magyarországi árvízként nyilvántartott 2006 márciusi áradásnál ez történt és a 2023 decemberi, sokkal kisebb árvíznél is egyszerre volt jelen az olvadás és a csapadék, igaz, utóbbi hó formájában hullott, ami kisebb vízmennyiséget jelentett.
Bár a szeptemberi ötnapos áradás idején hullott csapadék mennyisége nem számított soknak, amióta hivatalosan mérik ezt az adatot, hat alkalommal is esett több eső ebben az időszakban, egészen más a helyzet, ha a május és szeptember közötti időszakot hasonlítjuk össze: ebben az összevetésben Borisnak is köszönhetően idén 140 milliméter csapadék esett. Korábban csak egyszer, 1981-ben haladta meg ez az érték minimálisan a 100 millimétert. Ráadásul az idén mért 140 milliméter egy középérték, a Boris által érintett magyarországi területek 45 százalékán a 150 millimétert is elérte a lehullott csapadék mennyisége.
Három időjárási körülmény egyszerre támogatta a Boris ciklon kialakulásátA víz volt az úr, aztán jöttek a legények a gáton, a víz pedig megunta a közhelyeket, és csendben távozottA nagy szélsőségeket – extrém meleg és az aszály, majd rövid időn belül rendkívül nagy mennyiségű csapadék – a környezetet károsító tevékenységek és ennek következtében a globális felmelegedés okozzák. Ha folytatódik a felmelegedés, akkor még szélsőségesebb időjárási jelenségekre kell felkészülni. A szakemberek szerint a közeljövőben tovább csökken a csapadék mennyisége a nyári hónapokban és nő ősszel, illetve télen. Ez azt jelenti, hogy tovább tart majd az extrém száraz időszak és a korábbinál intenzívebbek lesznek a csapadékos hónapok.
Ezek a változások befolyásolják a Duna vízszintjét is, ami komoly hatással lehet a minden napjainkra. A folyó alapvetően befolyásolja a paksi atomerőmű működését, a vízszint mellett a Duna hőmérséklete is hatással van az üzemelésre. A vízgyűjtő terület mezőgazdasága és ökoszisztémája is függ a vízszint ingadozásaitól. A hajós turizmust szüneteltetni kell, ha túl magas vagy túl alacsony a vízszint. Veszélybe kerülhet a városok ivóvízellátása és az élelmiszerbiztonság is, ha gyakran és hosszú időre eltér a folyó vízszintje az átlagostól.
Mindezek miatt az alkalmazkodás mellett elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásnak mielőbbi jelentős csökkentése, a fosszilis energiahordozók intenzív felhasználásáról a megújuló energiára való átállás, valamint az energiahatékonyság növelése.
Európa szempontjából is fontos a Duna vízszintje
A Duna Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója a Volga után. A Száva, a Tisza és az Inn a három legnagyobb folyó, amely vizet szállít a Dunába. A folyó csaknem kilenc magyarországnyi területet érint, ezért nem csupán magyar érdek a Duna vízszintjének megfelelő mederben tartása. A hazai helyzetet a Felső-Duna vízgyűjtő határozza meg, aminek határát a külföldi szakértők Pozsonynál húzzák meg, a magyar szakemberek szerint ez Gönyüig tart. Utóbbiba beletartozik a Győrnél a Dunába folyó Rába is. A Fekete-tenger felé haladva egyre több mellékfolyó torkollik a Dunába, a vízmennyiség növekedésével a folyó sebessége csökken.