A Boris ciklon kialakulását három időjárási körülmény egyszerre támogatta: a nagy hőmérsékleti kontraszt, az Alpok hatása, illetve a levegő magas nedvességtartalma – írja a HungaroMet.
Az elemzés ezzel kapcsolatban kifejti, a nagy hőmérsékleti kontraszt az északnyugatról jövő gyorsan mozgó hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg között alakult ki. Az Alpok az északnyugati hidegfrontok esetén kedvez az ún. „lee-oldali ciklogenezisnek”, a mediterrán ciklonok, illetve elsősorban a genovai ciklonok jórészt ennek hatására jönnek létre. A levegő magas nedvességtartalma pedig a fejlődő ciklon feláramlási rendszerében kondenzálódva jelentős látens hőfelszabadulással támogatta a ciklon fejlődését, egyúttal a rendkívül nagy csapadékot is okozta.
A ciklon kialakulását megelőzően a nyugati áramlási övből mélyen délre lenyúló léghullám hatására a trópusi területekről a Nyugat-Szahara felett áthaladó nedves szállítószalag számottevő vízgőzt szállított magával. A rendkívül meleg sivatagi és mediterrán levegőben áramló vízgőz telítetlenül maradva jutott el Közép-Európa fölé.
A Boris ciklon kialakulását a térségbe szeptember 11-én érkező hidegfront előzte meg,
a front előtt torlódó nedves levegő, a front mögött jövő magassági hideg, illetve a hozzá tartozó jet-stream egy „szokásos”, markáns hidegfront betörés kezdetét mutatta.
Az Alpokhoz érve a hegység déli oldalán szeptember 12-én intenzív lee-oldali ciklogenezis indult meg, maga a front lelassult, a magassági hidegmag utolérte a frontot és megkezdődött a már említett intenzív csapadékhullás az osztrák, szlovén és észak-olasz területeken.
A következő napokban a front már nem haladt tovább, rajta több hullám is keletkezett és kialakult a Boris névre keresztelt légörvény, amely rövidesen már a jet stream magasságában is zárt áramlási képet mutatott. Ezt követően a ciklon alig mozdult, viszont tovább mélyült. A ciklon felcsavarodó karjaiban kicsapódó nedvesség folyamatosan biztosította a csapadékot, amely legintenzívebben a légörvény északnyugati részén hullott, ahol az áramlást az Alpok is megemelte.
Szeptember 17-én megindult a ciklon feltöltődése, illetve a magassági hidegörvény Észak-Olaszország fölé húzódott és ott még jelentős csapadékot és súlyos árvízi helyzetet okozott.
A Boris ciklon rendkívül sok csapadékot produkált a Duna felső vízgyűjtőjében. Az elemzés szerint a ciklon hét napja alatt többfelé mértek 300 millimétert is meghaladó csapadékot, amely először Szlovéniában, majd főleg Ausztriában és Csehországban, illetve Lengyelország délnyugati területein hullott. Az esőzések először regionális, majd a Dunán folyami árvizet okoztak. Meteorológiai szempontból meghatározó volt a térségben felhalmozódott, részben trópusi eredetű nagy nedvesség, amely a ciklon kialakulásánál és a nagy csapadékrendszerek létrejöttében játszott fontos szerepet.
Az északi félteke szokatlanul meleg nyara hozzájárult ahhoz, hogy a légkörben több nedvesség halmozódjon fel, és az kicsapódás nélkül magasabb földrajzi szélességű területekre jusson. A magas nedvességtartalmú, de telítetlen levegő találkozása az érkező hideg légtömeggel részben hozzájárult a ciklon kialakulásához. A kialakult alacsony nyomású légörvény viszont nagy területekről szívta magába a környező légtömegeket, amelyekben bőven talált nedvességet, így ezek tovább táplálták a ciklon csapadékrendszereit.
A dunai árvizek kialakulása legtöbbször a térségben fejlődő, vagy itt megrekedt közép-európai ciklonokhoz köthető, ahogy a 2013-as történelmi árvíz idején is tapasztalni lehetett, és Boris története is nagyon hasonlóan alakult. A numerikus időjárási előrejelzések 5-6 nappal előbb jelezték a ciklon kialakulását és nagy pontossággal adták meg a rendkívül nagy csapadék valószínűségét is.
Az Alpok keskeny völgyeiben azonban az ilyen mennyiségű és intenzitású csapadék okozta árvíz kivédhetetlennek bizonyult.
A hazai területekre befolyó dunai árhullám levonulása során Magyarországon már nem hullott jelentősebb csapadék, ami segítette a vízállás előrejelzését és a védekezésben résztvevő szakemberek munkáját.
Az elemzés azt is kiemeli, hogy Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek és az Alföldön jellemzően 50-60 milliméter, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék hullott. A ciklon hátoldalán a Balaton térségében 100 km/h-t meghaladó széllökések is előfordultak. A légörvény hatására a hőmérséklet is markánsan csökkent, a 30 fok feletti maximum-hőmérsékleteket a 10 fokot alig meghaladó értékek váltották fel.
Lassan elsimul az árhullám, a hét második felében már nem a védekezés, hanem a takarítás, fertőtlenítés ideje következikOrbán Viktor: Az árhullám ma Mohácsnál tetőzik, utána el is hagyja az országot, mi pedig szépen kikísérjük