Levente azóta több videót is készített a Történések a Szondi utcából nevezetű csatornájára, mindegyik a magyar valóságot, a sokszor abszurd közéletet mutatja meg, rengeteg humorral és iróniával. Az emberek többsége úgy hivatkozik Levi videóira, mint egyfajta hiánypótló korlenyomatra, ugyanis sokan megtalálják benne a magyar hétköznapokat. Legyen az akár a szekértáborok egymáshoz való viszonya vagy épp egy kormányinfó, esetleg a coopos gyümölcsök felett szálló legyek, ezeket mind-mind ismerjük, és nap mint nap szembejönnek velünk.
„Én ezt mindenhol elmondom, ezek bugyuta animációs videók. De ha eljut valaki odáig, hogy értelmezni szeretné a videókat, örülök ha arra jut, hogy itt kicsit nevet magán is, és azokon is, akik másképp gondolkodnak.” – fogalmaz a Népszava videójában „Levi”. A rövid animációkban valóban válogatás nélkül lehet nevetni bárkin, a meztelen csokivá változó Gyurcsány Ferencen, a ,megafonos Trombitás Kristófon, Bayer Zsolton, Hont Andráson, sőt még Soproni Tamás bicepszén is. A videóknak van két főszereplője is, a kissé nihilista, a közélettel nem szívesen foglalkozó Beni, és az idealista, liberális Gyula. Utóbbinak Levi adja a hangját, de leszögezi, ő inkább a kettő közé tenné magát, azt tartja egészségesnek. Mindez az animációk hangulatán is átszűrődik, ugyanis nem igen lehet rájuk azt mondani, hogy jobb-bal, liberális-konzervatív nézőpontból közelít, egyszerűen csak szembe jön velünk a humorral dúsított valóság. És, hogy miért épp a Szondi utca? „Egy része pusztul, egy része meg epres kert. Ez egy tök jó olvasztótégelye mindennek, kivéve a politikai és a gazdasági elitnek. Valójában itt nagyon sokféle ember él, létezik, jóval színesebb, mint más helyek. Remélem mindenki kicsit megtalálhatja benne a magyarságát.”
