Orbán Balázs dermesztő múlt heti szavai a nemzetközi diplomácia szintjeit is elérték. Bár a magyar kormány és a miniszterelnök számára a téma le van zárva, a nemzetközi szereplők válaszokat szeretnének kapni. Legfőképpen arra: a kormány hivatalos álláspontjának tekinthető-e az, hogy ha bejönnek az orosz csapatok, akkor fehér zászlóval várjuk őket. Ha igen, az minden korábbinál durvább megerősítése annak, hogy Magyarország nemcsak nem tekinthető szövetségesnek, hanem már nem is leplezi, hogy ellenséges országok érdekeit képviseli.
Aligha gondoltuk volna a határnyitás után, hogy harmincvalahány évvel később ilyen mélyre süllyednek a német–magyar kapcsolatok.
A nyugati államok azt is megrökönyödéssel figyelték, hogy a magyar diplomácia amolyan verbális tűzijátékkal ünnepelte az Osztrák Szabadságpárt győzelmét a múlt vasárnapi osztrák parlamenti választáson. Igaz, nagy volt a lelkesedés 2022 szeptemberében is, amikor Giorgia Meloni pártja, az Olasz Testvérek (FdI) nyerte meg az olasz voksolást. Orbánék lelkesedése azonban alábbhagyott, amikor kiderült, hogy Meloni nem kíván egy szélsőséges-populista-oroszbarát tömb élére kerülni Orbán Viktorral, hanem ízig-vérig atlantista külpolitikát folytat. Neofasiszta gyökerekkel rendelkező pártján belül pedig igyekezett leszámolni a szélsőséges ideológia híveivel. Olasz kormányfőként számos alkalommal hangoztatta, hogy Ukrajna pártján áll a háborúban, még ha ez nem is nyerte el koalíciós partnere, Matteo Salvini tetszését .
Ez a nagy különbség Meloni FdI-je és az Osztrák Szabadságpárt között. Az FPÖ nemcsak nyíltan oroszbarát, de eleve a nemzetiszocializmus alapjain jött létre. A második világháború után a nemzetiszocialisták 1949-ig nem választhattak, ekkor alapították meg a Függetlenek Szövetségét, amely 1955-ben alakult át FPÖ-vé. Első elnöke az az Anton Reinthaller volt, aki Hitler alatt csinált karriert. Egy SS-egység parancsnoka volt, csakúgy, mint utóda, Friedrich Peter, aki 1978-ig állt a párt élén. 1986-tól új éra kezdődött az FPÖ életében, amikor az antiszemita, s a náci éra iránt nosztalgiát tápláló Jörg Haider néppárttá alakította át.
Az a tény, hogy a német és a francia nagykövet szóbeli jegyzékben tiltakozott Orbán Balázs szavai miatt, rendkívül súlyos fejlemény, aminek további komoly következményei is lehetnek, kiindulva abból, hogy Németország mennyire fontos partner.
Aligha gondoltuk volna a határnyitás után, hogy harmincvalahány évvel később ilyen mélyre süllyednek a német–magyar kapcsolatok.
A nyugati államok azt is megrökönyödéssel figyelték, hogy a magyar diplomácia amolyan verbális tűzijátékkal ünnepelte az Osztrák Szabadságpárt győzelmét a múlt vasárnapi osztrák parlamenti választáson. Igaz, nagy volt a lelkesedés 2022 szeptemberében is, amikor Giorgia Meloni pártja, az Olasz Testvérek (FdI) nyerte meg az olasz voksolást. Orbánék lelkesedése azonban alábbhagyott, amikor kiderült, hogy Meloni nem kíván egy szélsőséges-populista-oroszbarát tömb élére kerülni Orbán Viktorral, hanem ízig-vérig atlantista külpolitikát folytat. Neofasiszta gyökerekkel rendelkező pártján belül pedig igyekezett leszámolni a szélsőséges ideológia híveivel. Olasz kormányfőként számos alkalommal hangoztatta, hogy Ukrajna pártján áll a háborúban, még ha ez nem is nyerte el koalíciós partnere, Matteo Salvini tetszését .
Ez a nagy különbség Meloni FdI-je és az Osztrák Szabadságpárt között. Az FPÖ nemcsak nyíltan oroszbarát, de eleve a nemzetiszocializmus alapjain jött létre. A második világháború után a nemzetiszocialisták 1949-ig nem választhattak, ekkor alapították meg a Függetlenek Szövetségét, amely 1955-ben alakult át FPÖ-vé. Első elnöke az az Anton Reinthaller volt, aki Hitler alatt csinált karriert. Egy SS-egység parancsnoka volt, csakúgy, mint utóda, Friedrich Peter, aki 1978-ig állt a párt élén. 1986-tól új éra kezdődött az FPÖ életében, amikor az antiszemita, s a náci éra iránt nosztalgiát tápláló Jörg Haider néppárttá alakította át.
Az FPÖ sosem határolódott el sötét múltjától, s ideológiáját tekintve sem változott előnyére, amit az Ibiza-botrány is igazolt:
Heinz-Chtistian Strache 2015-ben alkancellárként elismerte, hogy magyar viszonyokat akar teremteni az osztrák sajtóban. Herbert Kickl jelenlegi pártelnök rokonszenvez a neonácizmushoz közel álló identitáriusokkal. A tagságban is él a nosztalgia a náci éra iránt, néhány napja került elő egy felvétel, amelyen az FPÖ magas rangú politikusai egy temetésen a régi SS-himnuszt énekelték.
Ez a párt a magyar kormány ausztriai szövetségese. Ne lepődjünk meg, ha tőlünk nyugatra, kivált német nyelvterületen, egyre többen vetik majd fel: mit keres Magyarország még mindig az EU-ban?
