Azt állította Orbán Viktor (a parlament őszi ülésszakának nyitó ülésén), hogy „a gazdasági növekedés tekintetében az Európai Unió 27 államából a 11. helyen állunk, növekedésünk üteme az EU átlagának másfélszerese (…), de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb növekedésre lesz szükségünk a jövőben”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a „gazdasági növekedés tekintetében” a magyar gazdaság a legutóbbi negyedévben nem nőtt, hanem visszaesett, és a 27 ország közül csak négyen teljesítettek nálunk rosszabbul. Ezzel tényleg nem lehetünk elégedettek, bár a miniszterelnök ezek szerint még a mínuszt is plusznak tudja látni.
Azt is állította a miniszterelnök (ugyanott), hogy „az ország pénzügyi helyzete megnyugtatóan stabil. Az államadósságot csökkenő pályán tartjuk; 75 százalékon áll, de nekünk az 50 százalék alatti szintet kell megcéloznunk.”
Ezzel szemben a tény az, hogy az ország pénzügyi helyzete se nem megnyugtató, se nem stabil, a költségvetést sűrűn kell módosítani, az államadósságot pedig nem tartjuk csökkenő pályán.
2022-ben és ’23-ban 73% fölött volt a GDP-arányos államadósság, a legutóbbi negyedévben azonban följebb ment, 75,8%-ra.
Ahhoz képest pedig, hogy a 2010-es 80%-ból mennyit tudtak mostanáig ledolgozni, az 50%-os cél elérése alig 70 év alatt sikerülhet is. Az Orbán-unokák remélhetőleg még megérik.
Azt állította ezenkívül Orbán (a szocialista pártelnöknek adott parlamenti viszonválaszában), hogy „önök sokkal kevesebbet költöttek oktatásra és egészségügyre is, mint ahogy azt a mostani nemzeti kormány teszi”.
Ezzel szemben a tény az, hogy forintban természetesen jóval többet költenek, a nemzeti össztermék arányában viszont nem. A szocialisták alatt az állami egészségügyi kiadások mértéke sosem esett 5% alá, az Orbán-kormány időszakában viszont ez az arány 2019-ig folyamatosan csökkent, egészen 4,3%-ra, és csak a Covid-járvány éveiben ment föl ideiglenesen 5% fölé, azóta pedig megint csökken. Az oktatási kiadások részesedése 2010-ben még a GDP 5,5%-át érte el, azóta ugyanakkor folyamatosan ez alatt a szint alatt van. Úgyhogy a miniszterelnöknek – biztos, ami biztos – jó egészséget és több szövegértési képességet kívánunk.
Azt is állította Orbán (az ukrajnai háborúval kapcsolatban), hogy „Magyarország kezdeményezésére megalakult a Béke Barátai nevű nemzetközi csoport, amely nem akarja tétlenül nézni, ahogy a harmadik világháború szélére sodorják az egész emberiséget”.
Ezzel szemben a tény az, hogy ezt a csoportot Kína és Brazília hozta létre az úgynevezett Globális Dél országaiból. Magyarország, Franciaország és Svájc csak megfigyelővel képviseltette magát. Bár a passzátszelet nyilván Orbán fújta itthonról.
Azt állította továbbá a kormányfő (szintén a parlamentben), hogy „ma Magyarország Európa legbiztonságosabb országa”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Globális Békeindex értékelése alapján nem vagyunk a világ tíz legbiztonságosabb országa között, pedig ott hét európai ország található: Izland, Írország, Ausztria, Svájc, Portugália, Dánia és Szlovénia.
A szerző újságíró
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.