Az atomtörvény most parlament előtt fekvő módosító csomagjának egy alig észrevehető, „hatályon kívül helyező” pontjára hívja fel a figyelmet az MSZP egy, a tervezethez benyújtott indítványa. A Lantos Csaba energiaügyi miniszter jegyezte módosítócsomag egy-egy pontja ugyanis hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, ami az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatáskörébe utalja az ionizáló sugárzás elleni védőeszközök forgalomba hozatalának engedélyezését és sugárvédelmi minősítését, illetve megvonja az elnöktől az ezzel kapcsolatos rendeletalkotási jogot. Ilyen termékek például a radioaktív vagy Röntgen-sugárzás ellen védő ruhák, kötények, kesztyűk és szemüvegek. Az alig feltűnő törléssel együtt nem jelölik meg, hogy az OAH helyett a tevékenységet mely szervezet végezze.
Az indítvány szerint az MSZP nem javasolja elvenni a sugárzás elleni védőeszközök engedélyezését a hazai nukleáris hatóságtól. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a törvényjavaslat a feladat ellátására új szervet nem jelöl ki. Az ellenzéki párt szerint egy ilyen lépés biztonsági kockázatokat rejt.
A javaslat általános parlamenti vitájában a szocialista Harangozó Tamás ennek kapcsán szekszárdi lakosként is, különösen fontosnak nevezte az atomerőmű biztonságát, hisz egy esetleges baleset a térség lakosságának egészségét kiemelten veszélyeztetné. Itt nincs helye sem politikának, sem mellébeszélésnek, sem haveroknak, sem kifizetőhelyeknek – fogalmazott.
A lélegeztetőgépes üzelmeket felidézve a törlést arra utaló jelnek tekintette, hogy valaki „a királyi családból” vagy valamely oligarcha mondjuk tadzsik vagy kínai eszközök behozatalával „kockára keresi az agyát”, miközben a biztonsági előírások megkerülésével a magyar emberek egészségét teszi ki veszélyeknek.
A kabinet most csak egy, az ellenőrzést a gyártók felelősségi körébe utaló 2016 uniós rendeletet érvényesített – közölte válaszában Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára, aki az összeesküvés-elméleteket visszautasította. Az időzítést azzal indokolta, hogy a kapcsolódó szakaszokhoz most nyúlnak hozzá.
Az OAH az Orbán-kormány által benyújtott módosító indítványokat véleményezte, azokkal egyetért – szögezték le megkeresésünkre a hatóságnál. A 2016. márciusi, 425-ös számú EU-rendelet ugyanis saját termékeik megfelelőségét kizárólag a gyártók felelősségébe utalja. Ekképp az ismert CE-jelölés nem igényel engedélyt. A feladatot az OAH hatáskörébe rendelő, 2015 végén életbe lépő szabályok így voltaképp már korábban hatályon kívül kerültek, csak ezt most érvényesítették törvényi szinten is - írták. A hazai munkavédelmi szabályok szerint az egyéni védőeszköznek EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Az ebbéli megfelelőséget értékelő szervezeteket a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter jelöli ki – közölte az OAH. (E feladatot Nagy Márton nemzetgazdasági tárcavezető látja el.)
Fura, hogy az Orbán-kormány 2015-ben már akkor az OAH hatáskörébe utalta a sugárzás elleni védőeszközök engedélyeztetését, amikor a brüsszeli döntéshozatal alapján már ismerhették az ezzel úgymond ellentétes uniós elképzeléseket – hívták fel a figyelmet lapunknak a válaszok kapcsán szakértők. Mégis, mindössze három hónappal a hivatalos, uniós rendelkezés elfogadása előtt, azzal látszólag ellenkező magyarországi szabályt léptettek életbe.
Azt követően viszont nyolc évig, az atomtörvény számtalan – a Nemzeti Jogszabálytár szerint csaknem három tucat – módosítása során egyszer sem találtak alkalmat e pontok módosítására.
Valami miatt tehát az uniós jog eme, késedelmes érvényesítése a kormány számára csak most vált fontossá. Bár a döntés az OAH munkaterhelését kétségkívül enyhíti, illetve a felvetés csak az újonnan magyarországi – így uniós - értékesítésre szánt eszközöket érinti, kevésbé fokozza a nukleáris biztonságot, hogy most az engedélyeztetést a lehető legnagyobb szaktudást képviselő OAH-tól egy, Nagy Márton által kijelölendő cég veheti át – sorolta kételyeit forrásunk.
