Az idei, választási évben időarányosan többet költöttek az országgyűlési képviselők az alkalmazottaik foglalkoztatására, mint tavaly – derült ki lapunk közérdekű adatigényléséből, amelyet az Országgyűlés sajtóirodájának küldtünk. A megkapott válaszok szerint idén augusztus 31-ig kicsivel több mint bruttó 5,8 milliárd forintot használtak fel a képviselők, illetve frakciók az erre szolgáló keretösszegükből, míg 2023-ban ez az összeg meghaladta a bruttó 7,5 milliárdot.
A képviselők alapfizetése a bruttó átlagbér háromszorosa.
Ez 2023-ban 571 ezer forint volt, így a képviselők fizetése 2024. márciusától bruttó 166 ezerrel nőtt, és 1,71 milliót kapnak a honatyák.
Ezen felül a különböző bizottsági pozíciók után is jár tiszteletdíj, amivel akár 2 millió körül is kereshetnek. Ha pedig valaki frakcióvezető, az már 3,4 milliós fizetést is jelenthet. Ezeken az összegeken túl azonban egyéb juttatásokra is jogosultak. Ahogy már lapunk megírta, benzinre például 124 milliót költöttek 2024-ben július végéig.
Az alkalmazottak után is felvehetnek a képviselők juttatásokat. A parlament honlapján lévő táblázat szerint erre 2023-ban havonta és képviselőnként 3.094.596 forint, míg 2024-ben már 3.534.684 forint áll a rendelkezésükre. Az Országgyűlési törvény értelmében a képviselők az alkalmazottak foglalkoztatására kapott keretük feletti rendelkezési jogot és a munkáltatói jogokat is átruházhatják a frakcióvezetőre. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel, akkor a teljes keretösszeg - vagy annak egy része, amit ő nem használ fel - a frakcióvezetőhöz kerül, és végül az ő neve alatt fut az alkalmazottak felvétele, kifizetése. Sőt, a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ha valaki nem használja fel a teljes keretét egy adott évben, akkor a „keretmaradványát” a következő évben átcsoportosítják a frakciójának. Ez magyarázhatja, hogy 2023-ban túllépték a képviselők és a frakciók az alkalmazottakra szánt összkeretet. ahogy azt is, hogy 2024-ben időarányosan még többet költöttek, mint az előző évben.
A legnagyobb képviselőcsoport, a Fidesz esetében nem lehet tudni, hogy ki milyen összegeket használt fel, csak azt, hogy 2024-ben nyolc hónap alatt összesen több mint bruttó 3,5 milliárdot, 2023-ban pedig közel bruttó 4,5 milliárd forintot költöttek alkalmazottakra. Több más pártnál is úgy döntöttek, hogy a rendelkezési jogot egy az egyben átruházzák. Így az Demokratikus Koalíciónál idén eddig bruttó 262 millió, míg tavaly 380,9 milliót költöttek alkalmazottakra. A Momentum idén 202 milliónál jár, tavaly összesen 313 milliót használt fel. Az LMP pedig 2024 nyarának végéig 163,8-at, 2023-ban 239 milliót. Az LMP azonban válaszolt arra vonatkozó kérdésünkre is, hogy ebből hány alkalmazottat fizetnek, és elárulták, hogy összesen 25-at. Ez fejenként és havonta átlagosan 815 ezer forintnak felel meg. Az általuk foglalkoztatott asszisztenseket, sajtó munkatársakat, szakpolitikai szakértőket közösen alkalmazzák, mivel a képviselők lemondtak a frakció javára a juttatásukról. A többi párt egyfajta hibrid megoldásként a keretösszeg egy részét átruházta a frakcióvezetőre, míg egy részét a képviselők maguk használják fel. Így a KDNP-sek Simicskó Istvánra, a párt parlamenti frakcióvezetőjére 2023-ban közel bruttó 110 millió, 2024. augusztus 31-ig pedig bruttó 104 millió forintot ruháztak át. Ezen felül a KDNP-s honatyák tavaly bruttó 542 millió forintot fizettek ki alkalmazottaiknak, idén augusztus végéig pedig bruttó 418 milliót. Így összesen 2023 elejétől 2024 nyarának végéig 1,17 milliárdot költöttek. Az MSZP frakciója 2024-ben 220,7 milliót, 2023-ban 328,3 milliót szánt alkalmazottakra, ha ehhez hozzáadjuk a képviselők egyéni költéseit, az összeg bő másfél év alatt bruttó 645 millió. A Jobbik esetén az említett időszak végösszege 742 millió, a Mi Hazánknál 612 millió, míg a Párbeszéd esetében 346 millió.
Lakásra, benzinre, irodára is jut
Az országgyűlési képviselőknek az alkalmazottak foglalkoztatására járó kereten felül lakás és irodabérlésre, illetve benzinköltségre is extra juttatás jár. Az elmúlt hónapok közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy a képviselők juttatásai milliárdos nagyságrendűek évente. 2024 első hét hónapjában 126 milliót költöttek benzinre, 526 milliót irodára, és 532 milliót lakásbérlésre. Így az összes juttatás, az alkalmazotti kerettel együtt, 2024-ben meghaladta a 7 milliárdot, úgy, hogy az évnek még nincs vége.
Az adatokból látszik, hogy a pártok nagyjából a frakció méretével arányosan költöttek alkalmazottakra, legalábbis a kormánypárt és ellenzék szempontjából. Viszont az ellenzéki oldalon belül ez már kevésbé igaz. Ha a frakció méretét vesszük alapul, akkor a legtöbbet a Demokratikus Koalíciónak kellett volna felhasználnia, de 2023 elejétől 2024. augusztus 31-ig a 15 mandátummal rendelkező párt összesen 643 millióért vett fel alkalmazottat, míg a 8 mandátummal rendelkező Jobbik 741 milliót, a 10 fős MSZP pedig bruttó 645 milliót költött a keretéből.
Ami azokat a képviselőket illeti, akik nem ruházták át a rendelkezi jogot a frakcióvezetőre, az idei év aranyérmese Rétvári Bence a KDNP színeiben, bruttó 36,4 millióval. Ezzel az összeggel a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára augusztus végéig majdnem annyit költött, mint 2023 egész évében, ahol a negyedik helyezést szerezte meg bruttó 36,2 millióval. Egyébként ez azért is érdekes, mert Rétvári, mint államtitkár feltehetően rendelkezhet titkársággal, illetve a minisztérium is segíti a munkáját. (Egyébként ez igaz lehet minden olyan képviselőre, akinek kormányzati megbízása is van). Az ezüstöt 2024-ben Ritter Imre a német kisebbség nemzetiségi képviselője vitte, ő 31 milliót forintot költött nyolc hónap alatt alkalmazottakra (2023-ban egyébként az első volt közel 50 millióval). Ritter 2018-ban szerezte meg nemzetiségi mandátumát, és a választás előtt pár nappal a régi Indexnek azt mondta, a nemzetiségi kisebbségeket érintő ügyeken túl „a mindenkori kormányhoz lojálisan” fog szavazni. Ezt az ígéretét be is tartotta. Harmadik helyen pedig Jakab Péter egykori Jobbik vezér, ma már független képviselő áll bruttó 27,6 millióval (2023-ban második lett 41,9 millióval).
