- Kósa Lajos szerint 1956 után megnyertük a békét, csak arról nem beszélt, mit nyert az a 400 ember, akit kivégeztek a forradalom után

Orbán Balázs után szabadon finoman szólva zavarba ejtő fejtegetésekbe sikerült bocsátkoznia vasárnap Kósa Lajosnak is – hívja fel a figyelmet a hvg,hu. A Fidesz alelnöke, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága elnöke az aradi vértanúk kivégzésének a 175. évfordulóján érezte úgy, hogy meg kell ragadnia az alkalmat, hogy kijelentse, „megnyertük a békét”. Ezt október 6-a apropóján részint abból vezette le, hogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc ugyan elbukott, az áldozat azonban nem volt hiábavaló, mert nem jöhetett volna el a kiegyezés 1867-ben, ha nincs 1848-1849.

Történelmünk azt tanúsítja, hogy a békét meg tudjuk nyerni, a háborút nem (...) Ebből a mai magyarok – nagyon helyesen – azt a következtetést vonták le, arra tanít minket a saját történelmünk, hogy nekünk a békére van szükségünk, a békét mindig meg tudjuk nyerni. A háború nem jó nekünk. Szilárdan kiállunk amellett a politika mellett, ami a békét akarja - idézte az MTI a fideszes politikust, aki Orbán Balázs bocsánatkérése után is úgy érezte, hogy magyaráznia kell azt, amit minden mentegetőzés ellenére sem lehet. 

A beszéd MTI által valamiért elhallgatott, videófelvételen is elhangzó teljes változata így szól: – Ha végiggondoljuk a történelmünket, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a békét meg tudjuk nyerni, a háborút azt nem. Számtalan küzdelmet folytattunk a szabadságunkért, Rákóczi Ferencétől kezdve egészen 1956-ig, és

Ebből szerintem a mai magyarok nagyon helyesen azt a következtetést vonták le, arra tanít minket a saját történelmünk, hogy nekünk a békére van szükségünk, a békét mindig meg tudjuk nyerni. A háború nem jó nekünk.”

Az nem világos – fűzhetjük hozzá –, milyen békét nyert az 1956-os forradalom leverése után az a körülbelül 400 ember, akit a következő három év alatt az amnesztia ígérete ellenére kivégeztek Magyarországon. „1956 novembere és 1960. december 31. között a polgári és katonai bíróságok 21 668 személyt ítéltek el államellenes bűncselekmények címén. Az egymásnak ellentmondó és még mindig hiányos adatok miatt nehéz a politikai elítéltek, illetve kivégzettek pontos számát meghatározni. A kötet szerzői szerint a kivégzett áldozatok száma körülbelül 400 volt. E mellett mintegy 16–18 ezer főt internáltak, tízezreket bocsátottak el az állásukból. A jogon kívüli megtorlás áldozatairól sincs még pontos képünk” – szerepel legalábbis Kahler Frigyes és M. Kiss Sándor Kinek a forradalma? című könyvében, amelyet egy 2009-es tanulmányában Schmidt Mária is idézett.

Kósa Lajos a beszéde végén ugyan megállapítja, nem volt hiábavaló a magyar szabadságharcosok áldozata, ez azonban Orbán Balázs közelmúltbeli megadáspárti kijelentéseinek fényében így sem a legjobban cseng. Mint ismert, a miniszterelnök politikai igazgatója a kormánypárti Mandiner műsorában így fogalmazott : „Minden országnak megvan a joga, hogy saját maga döntse el a saját sorsát, a vezetők vállalják a felelősséget. De pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Volodimir Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették. De ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert '56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.” A miniszterelnök politikai igazgatója világhírű lett a kijelentéseivel, amelyeket Orbán Viktor is hibának nyilvánított. Orbán Balázs később bocsánatot is kért, de nem mindenért.