A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben.
„A 2017 óta működő e-SZJA rendszer nagymértékben megkönnyítette az adóbevallások benyújtását, ami azt eredményezte, hogy mostanra szinte minden adózó ezen a felületen hagyja jóvá a dokumentumot. Már ha kíváncsiak rá, hiszen az adózóknak jóformán nincs semmi tennivalójuk az adóbevallással, ami viszont azt is jelenti, hogy sokan nem foglalkoznak az 1% felajánlásával sem. Az adóbevallás érvényes akkor is, ha az adózó nem rendelkezik az 1%-ról, így sokaknál ez a lépés elmarad” – hívta fel a figyelmet Dömötör Károly, a civilek munkáját segítő szervezet operatív vezetője.
Az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza, hogy valaki él-e a felajánlás lehetőségével, a civil szervezetek által nyújtott információ. Azonban a civil szervezetek hirdetései, kampányai nincsenek elég erős hatással az adózók döntéseire
- derül ki Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog által, a Marketing Resolution kutatócég szakmai közreműködésével készített reprezentatív kutatást. A kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a felajánlási hajlandóságot, és hogyan választanak civil szervezetet az adományozók.
Az 1% felajánlást elutasító emberek többsége nem tudja felidézni a civilszervezetek hirdetését, esetleges reklámfilmjét. Csak minden ötödik megkérdezett tudott visszaemlékezni egy civilszervezet hirdetésére az adóbevallási időszak alatt. A hozzájuk eljutott kommunikáció a felajánlásokat befolyásoló tényezők listáján az utolsó előtti helyen áll. A felajánlók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adóhatóság e-mailes emlékeztetője hatására cselekedett.
A kutatás arra is fényt derített, hogy a felajánlók túlnyomó többsége magasabb iskolai végzettségű, főként Budapesten és annak agglomerációjában él. Ezzel szemben az elutasítók körében jellemzően kistelepüléseken élők, alacsony iskolai végzettségűek és fizikai munkások találhatók.
A civilszervezeteknek kulcsszerepük van abban, miként kommunikálják céljaikat és eredményeiket az adózók felé. Az átlátható működés, az érintettség érzése és a személyes kapcsolat mind olyan tényezők, amelyek növelik a felajánlási hajlandóságot. A kutatási eredmények azt is mutatják, hogy a megkérdezettek több mint 60 százalék kifejezetten szeretné tudni, hogy a támogatott szervezet hogyan használja fel a pénzt, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve. A támogatók jelentős része évről évre ugyanazt a szervezetet választja. Ennek oka lehet kényelmi szempont, de gyakran az elkötelezettség és a szervezet iránti lojalitás is. Sok esetben az emberek azért döntenek egy adott szervezet mellett, mert személyesen is érintettek lehetnek annak tevékenységében, akár családi, ismerősi vagy lakóhelyi kapcsolatok révén.
A felajánlók többsége - hasonlóan a korábbi évekhez - most is elsősorban a gyermekegészségügyi alapítványokat, állatmenhelyeket részesítette előnyben. A támogatásokat begyűjtő Top20-as lista évek óta szinte nem változott, új szervezetek számára kihívás bekerülni a támogatottak körébe, de ez nem lehetetlen. 2023-ban például a Partizán Alapítvány először részesült az 1%-os felajánlásokból, és rögtön a harmadik legmagasabb összeget gyűjtötte, idén pedig már a legtöbbet.
A kutatása szerint 52 százalék azok aránya, akik támogatnák, hogy az 1%-nál magasabb összeget is fel lehessen ajánlani a civil szerveztek részére, 39 százalék pedig, ha lenne arra lehetőség, akár több szervezetet is támogatna.
