Jó mulatság volt, férfimunka – adta ki magáról a szokásos macsó önigazolást Orbán Viktor az EP-beli jelenése után, ami bizonyos szempontból igaz is. Másfél évtized kellett hozzá, de szívós, folyamatos munkával a magyar miniszterelnöknek sikerült elérnie, hogy még a hűvösen visszafogott, fontolva haladva finomkodó európai etiketthuszárokból is kihozza az utcai bunyóst. A fideszt évtizedekig a sorai között tudó Európai Néppárt (EPP) valami egészen brutális kampányba kezdett: Orbánt „Hősből nulla”, „Probléma, nem megoldás” feliratokkal ábrázolják.
Ha Gyekiczki Márton DK-s önkormányzati képviselő tíz évvel ezelőtt hazaárulózza le az EU soros elnökének szerepét betöltő Orbánt – oka speciel akkor is lett volna rá, a fideszesek már akkor is bőszen Oroszországnak egyengették a terepet –, jó eséllyel még az ellenlábas frakciók is tiltakoztak volna, hogy na, ezt azért ne már. 2024-ben ellenben az orosz érdekképviselet szerepét ellátó szélsőjobbon kívül senkinek semmi kifogása nem volt az akcióval szemben, mivel a fiatalember csak azt mondta ki, ami Európa szemében immáron nyilvánvaló. Vége az orbáni kettős játéknak: eddig Orbán építeni tudott az egykori demokrata diákvezér és polgári politikus emlékére - ez adta pávatánca terepét. Ahogy most is megpróbálkozott európai hangnemet megütni és soros elnökként konstruktív javaslatokat is tett, azonban ez Európában már senkit sem érdekel, az egykori diákvezér és polgári politikus emléke elpárolgott. Immáron magától értetődő, hogy Orbán egy klánvezér, aki Magyarországot EU Zimbabwéjévé tette. Sőt, az európai elit láthatóan tanult Orbántól, hogy a politika az egymondatos mumusgyártás művészete. Láthatóan belőle csinálják az EU-egységesülés tökéletes tanmeséjét: lám, aki különutast játszik, abból törvényszerűen lesz Putyin és Kína csicskása, akitől még sajátjai is undorodnak.
