A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalomban a leginkább elutasított csoportok a migránsok, az arabok, a cigányok és a fekete-afrikaiak. A zsidók a többség által elfogadott, rokonszenvesnek tartott csoportok közé tartoznak a szlovákokkal körülbelül nagyjából azonos szinten, a sváboktól valamivel jobban elmaradva – tárta fel az a felmérés, amely a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából az antiszemitizmus jelenlétét vizsgálta Magyarországon. A kutatás eredményét – elhangzási sorrendben – Szalai Kálmán, a TEV elnöke, Csepeli György szociálpszichológus, Örkény Antal és Grajczár István szociológus csütörtökön ismertette a sajtóval. A reprezentatív felmérés adatfelvételét tavaly ősszel a ZRI Závecz Research végezte.
A zsidókat „nagyon” ellenszenvesnek tartók aránya 9 százalék, azoké, akik szerint „inkább” ellenszenvesek, 22 százalék. Összesen ez 31 százalék. Az antiszemitizmust nehéz lenne elkülöníteni az általános értelemben vett előítéletességtől és idegenellenességtől: olyan válaszadó nem került a mintába, aki csak a zsidókat tartja ellenszenvesnek, más csoportokat nem.
A megkérdezettek 36 százalék egyáltalán nem vagy nem szívesen fogadna zsidó személyt családtagjának. A németek, a határon túli magyarok és az amerikaiak esetében az elutasítottság aránya jóval mérsékeltebb (17, 18 és 22 százalék), míg a románok, az ukránok és az oroszok esetében jóval magasabb, megközelíti vagy meghaladja az 50 százalékot. Aztán a kínaik következnek 60 százalékkal, majd a homoszexuálisok (69 százalék), fekete-afrikaiak és cigányok (74, illetve 75 százalék), végül az arabok és menekültek, migránsok (78-78 százalék).
A zsidóságról a legtöbb embernek az üldöztetés, a holokauszt jut eszébe (ez az elmúlt években jellemzőbbé vált), de gyakoriak a „semleges” említések is, amelyek vallásként, népcsoportként említik, vagy valamilyen konkrét szokással hozzák kapcsolatba a zsidóságot. Másfelől a „befolyás, pénz, hatalom” is a viszonylag jellemző asszociációk közé tartozik.
A válaszadók 37 százaléka szerint van zsidóellenesség Magyarországon, 43 százalék szerint nincs, 20 százalék pedig nem tud állást foglalni.
A zsidóellenességet – azok körében, akik szerint egyáltalán létezik – nagyon jelentős és nagyon jelentéktelen problémának a népesség kis szelete tartja, egyébként megosztottak az emberek a kérdés megítélésében.
A legnagyobb arányban azokkal az állításokkal értenek egyet az emberek, amelyek pozitív képet tükröznek a zsidókról, esetleg semlegesek. A társadalom csaknem négyötöde (78 százalék) osztja azt a véleményt, hogy a „zsidók a munkájukban általában nagyon szorgalmasok”. Ami a negatív vélekedéseket illeti: 54 szerint a zsidók „általában pénzéhesek”, 53 százalék pedig úgy gondolja, hogy létezik egy „rejtélyes zsidó háttérhatalom”.
Az erősen antiszemiták aránya ma jóval magasabb, mint 2003-ban volt (számuk 9-ről 24 százalékra nőtt), de 2010 óta némi ingadozással a jelenlegi szinten áll.
Az erősen antiszemiták leginkább azzal értenek egyet, hogy túl nagy a zsidók befolyása ma Magyarországon, illetve azzal, hogy létezik egy zsidó háttérhatalom.
Az antiszemitizmus legfontosabb tartalma ennek alapján a zsidók feltételezett hatalma, befolyása.
Azok körében, akiknek vannak zsidó ismerőseik, az átlagosnál jóval alacsonyabb, 12 százalék az erősen antiszemiták aránya, azok körében viszont, akiknek nincsenek, 34 százalék. Pártpreferenciák alapján a Fidesz-KDNP szavazóinak 31 százaléka erősen antiszemita, a 2022-ben közös listán indult ellenzéki pártok szimpatizánsainak 22 százaléka, a Mi Hazánk táborának 41 százaléka, a pártnélküliek 25 százaléka. (Amikor a felmérés készült, még nem létezett Tisza Párt.)
A kutatás azt is vizsgálta, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek Magyarországon a zsidóságról. A felnőtt népesség harmada keresett már fel itthon vagy külföldön zsidó emlékhelyet, múzeumot, holokauszt-kiállítást. Hasonló mértékű azok aránya is, akik voltak már zsinagógában vagy zsidó temetőben. A zsidó kultúra iránti érdeklődés sokkal inkább jellemző a nem antiszemitákra, mint a zsidóellenes nézeteket vallókra. Elgondolkodtató adat, hogy a lakosság harmada becslést sem tud adni arról, hogy hány magyarországi áldozata volt a holokausztnak, és ugyanilyen arányban vannak azok is, akik alulbecsülik az áldozatok számát.
Izraelről a magyar társadalom 39 százalékának a háború, elsősorban a jelenlegi konfliktus jut eszébe.
Az Izraellel kapcsolatos vélemények közül a legtöbben (83 százalék) azzal értenek egyet: jogos, hogy a zsidóknak is legyen anyaországa. Ugyanakkor az is hasonlóan elterjedt nézet, hogy a palesztinoknak is joguk van saját államhoz (77 százalék). A lakosság 73 százaléka úgy gondolja, hogy Izrael jogos önvédelmi harcot folytat az őt ért támadások ellen. Ezzel együtt nem csekély azok aránya sem, akik számára Izrael politikája miatt „egyre ellenszenvesebbek a zsidók” (37 százalék).
Az Izraellel elleni 2023. október 7-én terrortámadás után idén tavasszal készült egy utófelmérés, amely megállapította: a növekvő szimpátia és együttérzés mellett mintha a távolságtartás is nőne a zsidóság felé Magyarországon. Létezik egy réteg, amely elítéli ugyan a Hamász által elkövetett mészárlást, de megérti az indokait, és részben vagy egészben felelősnek tartja Izraelt a történtekért.
Abban a tekintetben nagy az egyetértés, hogy Magyarországon a zsidóság biztonságban érezheti magát. Ennek alátámasztására Szalai Kálmán, a TEV elnöke egy nemzetközi kutatás eredményét idézte. Míg például Nagy-Britanniában tavaly 4103, Németországban 4789 antiszemita incidens történt, nálunk ez a szám – a TEV adatai szerint – 128. Idehaza a zsidóság 58 százaléka érzékeli úgy, hogy az elmúlt öt évben erősödött az antiszemitizmus. Kétségkívül magas arány, de számos nyugati országban a zsidó lakosság több mint 70, vagy éppen több mint 80 százaléka (Németországban 86 százaléka) számolt be növekvő antiszemitizmusról.
