Az elmúlt években több ezer milliárd forint folyt el rezsivédelemre. A földgázárak 2021 őszétől fokozatosan emelkedtek Európában, majd az ukrajnai háború kitörésekor - korábban elképzelhetetlen módon - kilőttek. Sok család aggódott 2022 második felében, lesz-e miből kifizetniük gázszámlájukat. A magyar kormány – mint szinte minden európai társa, nagyon helyesen – támogatást nyújtott a lakosságnak az erre a célra kivetett különadókból.
A tervezés során a kormány 2023-ra közel 2600 milliárd forintos kiadással számolt, a végszámla 2282 milliárd lett, bár lehet, hogy ez sokkal kisebb is lehetett volna. Lapunk a kezdetektől figyelemmel kísérte, mire mennek a tíz- és százmilliárdok a rezsialapból. Kezdetben úgy tűnt, minden rendben van: az energiacégek kompenzációra kapták a pénzt, vagyis a számla egyik felét a lakosság, másik felét az állam állta. Aztán egyre kerekebb szemmel néztük a kormányhatározatokat: bekerültek a támogatottak sorába önkormányzatok, egyházak, sportegyesületek, majd már magáncégek is tízmilliárdokat kaptak rezsitámogatás címszó alatt. Arra is volt példa, hogy a bérfizetésre adtak pénzt a rezsialapból.
Nyilvánvaló, hogy a kormány felelőtlenül gazdálkodik a rezsipénzekkel, szórja a milliárdokat, miközben eleve óriási a hiány, ráadásul a különadók kivetésével még vaskosan gerjesztette az inflációt is.
A jegybank elemzői vették a fáradságot és összesítették, hogy a tavaly elköltött 2282 milliárd forintból szerintük 298 milliárd forint ment „nem feltétlenül rezsivédelmi célokra”. A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2023-as zárszámadásról szóló törvény tervezetét, ám a 4000 oldalas anyagból nem derül ki, hogy hova került több száz milliárd forint a rezsialapból, az Állami Számvevőszék erről szóló jelentése pedig egy vicc.
Az egész rezsitörténet bűzlik: az elszámolás, a költések átláthatatlanok, emiatt élhetünk a gyanúperrel, hogy több tízmilliárd forintot hanyag módon, felelőtlenül költött el a kormány. Nincs jobb szó rá: elsikkasztották, ami minimum vizsgálatért kiált.