Kétféle embernek ajánlhatom az immerzív (olyan élmény, amelybe belemerülve mintha egy másik világba csöppennénk) Monet-kiállítás megtekintését a budapesti BOK Csarnokban: annak, aki látta az ugyanitt rendezett Van Gogh-kiállítást, és annak, aki nem. Aki részese volt a korábbi, mintegy 200 ezer látogatót vonzó csodának, az tudja, mire számíthat: egyedülálló, többdimenziós művészeti élményre, amely az ember bőre alá hatol, felvillanyozza, elvarázsolja, magába szippantja a közönséget. Hogy nekik mi újat nyújthat ehhez képest a Claude Monet-tárlat? Mondhatni, a kaptafa ugyanaz, viszont a cipő egészen más. Monet világa nagyon eltér Van Goghétól, sokkal finomabb, pasztellesebb képek jellemzik, így a tárlat hangulata is merőben más, mint az előzőé volt. Aki pedig lemaradt a Van Gogh-élményről, annak most muszáj átélnie mindazt, amit eddig garantáltan soha nem tapasztalt.
„Csupán egy szem. De istenem, micsoda szem!” Paul Cézanne gondolatát idézte a kiállításmegnyitón Bán Blanka művészettörténész, aki mesélt Monet életéről, a korszakról, az irányzatról, amelynek őt tekintjük az atyjának. Claude Monet 1872 novemberében mindössze 32 éves volt, amikor valóságos forradalmat indított el egy festményével, hiszen A felkelő nap impressziója című remekművének megszületésétől számítjuk az impresszionizmust. Ez az időpont egyben a modern művészet megjelenését is kijelöli.
Hiba lenne azt gondolni, hogy a fiatalok lázadása a régi, megszokott dolgok, eszmék ellen valamiféle új keletű módi. Ó, dehogyis, a történelemben az ifjúságot mindig is ez az újító szellem jellemezte: valami mást akartak csinálni, mint az „ősök”. Különösen igaz volt ez a művészekre, akik gyakran váltak az új eszmék, friss gondolatok, irányzatok zászlóvivőivé.
Nem történt ez másként a XIX. század végén sem, amikor is az akkori fiatal festők a múlt szabályait, elvárásait hátrahagyva valami merőben újat kerestek. Valami olyat, ami jobban illeszkedett a folyamatosan változó korszakhoz. Ezzel szembementek az addigi merev, akadémista szemléletmóddal.
A változás részben abból is fakadt, hogy a fotográfia feltalálásával és elterjedésével a festők kénytelenek voltak újragondolni a művészetüket. Hiszen a fényképezőgéppel megörökíteni valakit vagy valamit sokkal egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá vált, mint megfesteni. Ráadásul a fényképek tökéletesen visszaadták azt, amit látunk, tehát feleslegessé vált a festmények fotorealisztikus ábrázolásmódja. Így aztán inkább benyomásokat, impressziókat kezdtek el megörökíteni. A gyors ecsetkezelés tökéletesen kifejezte a modern élet lendületét, a mesterek felismerték, hogy a múló pillanatok varázsát csakis szélsebesen lehet megörökíteni, hiszen azok pillanatok alatt elillannak. Emellett a festők akkoriban szabadultak ki a szó szoros és átvitt értelmében is a műterem fogságából, és az egész természet egy hatalmas, véget nem érő műhellyé vált számukra.
Az élmény vezette az ecsetjüket. Képzeletüket a mindennapok varázsa ragadta meg, amit képesek voltak egy kisgyermek mosolygödröcskéjében, a sárguló lombokban, a feleségük lebbenő szoknyájában, a felkelő vagy lenyugvó nap sugaraiban vagy egy tó vizének tükröződésében meglelni.
A fiatal alkotók között Monet-ra különösen nagy hatást gyakorolt a természet szépsége, maga is tevékenyen részt vett imádott giverny-i kertjének gondozásában, művein pedig vissza-visszatérő motívumok a pipacsok, a szénakazlak, a nyárfák, de az igazi védjegyévé talán a tavirózsa vált, amit mintegy 250 alkotásán örökített meg.
A budapesti BOK Csarnokban mától látogatható Monet immerzív kiállítás három részre tagolódik. Az első részben festmények reprodukciói sorakoznak, emellett magyarázó szövegek olvashatók a művészről, a korszakról épp olyan terjedelemben, ami abszolút emészthető és érdekes. Egy csodás installáció megidézi Monet kertjének egy részletét, átsétálhatunk a lilaakácokkal ékesített kis hídon, a tavirózsák és aranyhalak felett. A második teremben 360 fokban vetített filmen kel életre a festmények világa, kellemes zenekísérettel. A látogatók itt tengerparti nyugágyakban heverészve élvezhetik végig a programot. És természetesen most sem maradhat el a legizgalmasabb élmény: a harmadik teremben a VR szemüveget felvéve három dimenzióban kel életre körülöttünk az a mesevilág, amit Claude Monet álmodott meg.
Infó: A kiállítás 2025 februárjáig tekinthető meg, a hét minden napján 10-19 óra között a budapesti BOK Csarnokban
