A jelek szerint Hernádi Zsolt Mol-vezér immár nem tekinti külföldi utazásai akadályául, hogy 2021-ben a zágrábi legfelsőbb bíróság korrupció miatt jogerősen 2 év letöltendő büntetésre ítélte. Az elmúlt évtized során az üggyel kapcsolatos nyomozások és ítéletek, illetve a horvátok által ezek nyomán, folyamatosan megújított kiadatási kérelmek, európai elfogatóparancsok és a világszintű körözések miatt a - vádakat következetesen tagadó - cégvezér nem ment külföldre. Ehhez képest viszont, 2024. szeptember második felében, mintha mi se történt volna, a Mol arról számolt be, hogy Hernádi Zsolt, az azerbajdzsáni, Azeri-Chirag-Deepwater Gunashli (ACG) nevű olajmezőben meglévő részesedésük kapcsán, Bakuban szándéknyilatkozatot írt alá.
Az olajcsoport mostani közleménye szerint Hernádi Zsolt a cég vezéreként ezúttal Isztambulban szignált egy olaj- és gáz-kutatási-termelési szándéknyilatkozatot a török állam irányítása alatt álló Turkish Petroleum Corporationnel (Tpao). Az együttműködés más térségekre is kiterjedhet. A Tpao egyébként a Mol társtulajdonosa az ACG-ben és az orosz Baitugan-olajmezőben is.
Az ügy kapcsán megjegyzendő: a magyar és a török kormány szoros kapcsolatára utal, hogy Szijjártó Péter egy héttel ezelőtti, szentpétervári látogatása során újfent köszönetet mondott Magyarország törökökön keresztüli orosz gázellátásának zavartalanságáért. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy az állami MVM idén 275 millió köbméter török gázt vett és az együttműködés fennmarad. Az azeri, Shah Deniz nevű nagy gázmezőben egyébként nemrég az MVM vásárolt 5 százalékos tulajdonrészt.
Hernádi Zsolt jogi helyzetének esetleges változása kapcsán a Moltól lapunknak egy hónapja annyit üzentek, hogy betartják a törvényeket, a horvát szervektől pedig nem kaptunk választ. Szintén megjegyzendő, hogy a Mol-vezér idén eddig hivatalos látogatást csak unión kívüli államokban tett; az EU területére érvényes elfogatóparancsnak pedig más a hatálya.
