- Úgy gyengül a forint, hogy akár a minimálbér-emelés is elúszhat az árfolyamon, az Orbán-kormány illuzórikus értékekkel számol

Az Orbán- kormány 2028-ra 1000 euróra szeretné emelni a minimálbért, ami sajátos vállalás több szempontból is: például, hogy a minimálbér mértéke elvileg a bértárgyalásokon dől el, illetve a jelenlegi kormány mandátuma 2026 tavaszáig szól. Szintén meglepő, hogy a kabinet euróban határozta meg a minimálbér-célját, annak ellenére, hogy a Fidesz még az alaptörvénybe is beírta, hogy Magyarországon a fizetőeszköz a forint. (Tette ezt vélhetően azért, hogy akár ellenzékből is meg tudja akadályozni az ország eurózónához való csatalakozását, hiszen az alaptörvény módosításhoz kétharmados többség kell.) Ezen túl az Orbán-kormány folyamatosan a forint mérsékelt leértékelődésén ügyködik vélt versenyképességi szempontok miatt, ám a forint trendszerű értékvesztése is megnehezíti az 1000 eurós cél elérését. Az elmúlt pár hónap folyamatai is rámutatnak, hogy az euróban számított minimálbér jelentős mértékben függ a romló euró-forint árfolyamtól. Vagyis az 1000 eurós minimálbér eléréshez csak az első lépés a szakszervezetek és a munkaadók hosszú távú megállapodása, ugyanilyen fontos lenne a kormány és a jegybank részéről a forint leértékelődésnek megállítása.

Tavaly december óta Magyarországon a bruttó minimálbér 266 800 forint volt. Ez az Eurostat januári statisztikája szerint még 696 eurós bruttó minimálbért jelentett (383 forintos januári euróval számolva), ez az év közepére 675 euróra mérséklődött, hiszen akkor már 395 forintba került az euró.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bemutatta, hogy a kabinet milyen ütemben emelné a minimálbért a következő években: eszerint forintban számolva a legkisebb fizetés a jelenlegi bruttó 266 800 forintról 2028-ra 419 815 forintra emelkedne.

Az euró árfolyama jelenleg 400-402 forintos sávban ingadozik, az elemzők jövőre 400-410 forintos sávba várják az eurót. Ez alapján merész feltételezés azt gondolni, hogy változatlan kabinet és változatlan gazdaságpolitika mellett 2026-2028 között csak újabb tíz forinttal gyengülne az árfolyam. Vagyis az ezer eurós minimálbér eléréshez 2028-ban valószínűleg nem lesz elegendő a nemzetgazdasági tárca által számolt 419 forintos euróárfolyam.

Ezzel együtt az ezer eurós minimálbér jelenleg is rendkívül attraktív célkitűzés: a minimálbér nettója havi 177,4 ezer forint, ami ma már a megélhetésre sem elég, vagyis annak emelése szociális, de versenyképességi szempontokból is fontos lenne. A jelenlegi 400 forintos euró árfolyammal számolva a minimálbér nettó 444 euró, a bruttója pedig 667 euró, ez utóbbi nőne 1000 euróra 2025-28 között, ami 49 százalékos emelést jelent euróban számolva és erre jön még a forint leértékelődési vesztesége.

Állami támogatás nélkül nem megy 

A munkaadók a jelen körülmények között a tervezett, erőltetett ütemű – a termelékenységtől messze elszakadó, sem a gazdasági növekedéssel, sem az inflációval nem indokolható – bérnövelésből eredő bérköltség növekedést nem tudják saját erőből kitermelni és megfizetni. A tervezett 1000 eurós minimálbér és az egymillió forintos átlagbér elérése 2028-ig abban az esetben lehet reális, ha megfelelő kompenzációt, azaz tehercsökkentést, támogatást kapnak a vállalkozások, továbbá a tervezett bértételek a bérmegállapodásban rögzített gazdasági növekedéshez, inflációhoz és termelékenységi mutatók eléréséhez kötöttek – magyarázta lapunknak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. (Bár a bérkérdésről nem esett szó a tegnapi kormányinfón, ám miután egyre többet veszi elő a bérfelzárkóztatás kérdését a Fidesz, így valószínűnek mondható, hogy a Gulyás Gergely által novemberre és decemberre jelzett, 11 kérdésre ígért nemzeti konzultációban is téma lesz a 1000 eurós minimálbér.)

A mostani helyzethez hasonló erős bérfelzárkóztatásra csaknem egy évtizeddel ezelőtt, 2016-2017-ben volt példa. Akkor 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum, és az erőltetett bérfelzárkóztatás egy több éves bérmegállapodás részeként a következő években is folytatódott. Ez azonban egy állami oldalról érkező komoly támogatással párosult: jelentősen csökkentek a közterhek, az élőmunkát terhelő adók és járulékok. A szociális hozzájárulási adó 6 év alatt 27 százalékról 13 százalékra esett, és mérséklődött a TAO és a KIVA adókulcsa is. Mindez a 2010-es évek második felében - dinamikusan növekvő gazdasági és keresleti viszonyok mellett - fenntartható gazdaságpolitikai rendszert eredményezett, növekvő lakossági, vállalati és állami bevételekkel, továbbá a foglalkoztatási helyzet javulásával – emlékeztetett a VOSZ főtitkára. Ez a „támogatott bérverseny” így is hozzájárult a vállalkozások egészséges evolúciójához: az alkalmazkodni képtelen cégeket új, versenyképesebb vállalkozások kezdték felváltani, de ez mégsem okozott tömeges cégbedőléseket, vagy zavart a foglalkoztatásban.

A mai helyzet azonban alapvetően más – hangsúlyozza a szakember -, ugyanis egymást érik a válságok. Meg kellett küzdeni a Covid, az infláció, vagy a háború okozta nehézségekkel. Ráadásul a világgazdasági helyzet is problémás, hiszen a német gazdaság csak stagnál, de a kínai is lassul, így abban semmi meglepő nincs, hogy a társas vállalkozások száma a KSH adatai szerint 2022. vége óta folyamatosan csökken, mára 21 ezerrel kevesebb regisztrált cég van, tehát havonta átlagosan 1000-rel kevesebb cég alakul, mint amennyi megszűnik. Az idei harmadik negyedéves VOSZ Barométer vállalkozói hangulatindex értéke ismét csökkent, a fizetésemelést elutasító cégek száma eddig nem látott, 81 százalékos szintet ért el. Vagyis a helyzet nagyon megviselte a nyitott magyar gazdaságot. Mindezek miatt az erőltetett bérfelzárkóztatás különös körültekintéssel és az említett, állami oldalról érkező támogatással együtt képzelhető el,

A feltételek megfogalmazásához és kidolgozásához a minimálbér egyeztetéseken minden oldal partnerségére szükség van – hangsúlyozta Perlusz László. Ha ez elmarad, akkor az elszabaduló költségek veszteségessé teszik a gazdálkodást, de elmaradhatnak a további fejlődést lehetővé tévő beruházások, és egyebek mellett a lecsökkent tartalékaikat sem lesznek képesek visszatölteni a cégek, vagyis összességében igen káros hatása lehet az erőltetett bérfelzárkóztatásnak a gazdaságra.

A környező országokban a minimálbér magasabb a magyarországinál

A környező országokban sem gyakori jelenleg az 1000 eurós minimálbér: Szlovéniában fizetnek ennél többet, ott jelenleg 1253 euró a minimálbér. Az Eurostat adatai szerint egyébként a legmagasabb minimálbér 2024 júliusában Európában Luxemburgban volt, havi bruttó 2571 euró, míg a legkevesebbet, 477 eurót Bulgáriában fizették. A második félév elején, júliusban a lengyel minimálbér hajszál híján elérte az ezer eurót, az Eurostat adatai szerint 997 euró volt az év eleji 977 euróval szemben, ugyanis forinttal ellentétben a lengyel złoty erősödött. Szintén magas volt a minimálbér Litvániában, itt 924 eurót vittek haza a foglalkoztatottak. A régió legfejlettebb országa Csehország, ám a legkisebb bruttó fizetés 755 euró volt, ettől csak egy kicsit maradt el Szlovákia a maga 750 eurós minimálbérével.

Romániában 663 euró volt a legkisebb fizetés az év elején, vagyis még éppen hogy előztük ezt az adatot, ám júliusra legkisebb román bér 743 euróra emelkedett, ezzel messze megelőzte az akkori magyar értéket, amely 675 euró volt. Régióban még kiemelkedik a horvátok 840 eurós minimálbére. A magyar gazdaságpolitikusok az elmúlt évtizedekben rendre Ausztriát akarták gazdasági és jóléti fejlettségben utolérni, de ez az elmúlt húsz évben nem sikerült. Az osztrák jövedelmek jóval az uniós átlag felett vannak, így inkább csak érdekességként lehet megemlíteni, hogy a nyugati-szomszédunknál ugyan nincs egységes országos minimálbér, de a statisztikák szerint a legkisebb fizetés tavaly nettó 1843 euró volt, ami négyszerese a tavalyi magyar minimálbérnek. Feltételezve, hogy a következő években a osztrák bérek visszafogott mértékben emelkednek, a trendeket kivetítve, a magyar minimálbér várhatóan a felét sem éri el a legkisebb osztrák fizetéseknek 2028-ban sem.