Egy sor kritikát fogalmazott meg az állami és uniós túlszabályozással szemben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio gazdasági konferenciáján, a Budapest Economic Forumon.
Csányi Sándor szerint a magyar adókörnyezet miatt lassan eljutunk mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket. Csányitól elhangzott, hogy nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány. Hozzátette, az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek, az extraprofitadónak például idén már nem kellene léteznie.
Furcsa logika, hogy 5 százalékos kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallok arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe
– fogalmazott a pénzintézet vezetője.
Csányi az európai gazdaság problémáiról és versenyképességi hátrányairól, ennek a bankokra gyakorolt negatív hatásairól is beszélt. Azt hangoztatta, hogy az elmúlt évtizedben az EU lemaradt növekedésben az Egyesült Államokhoz képest, elsősorban az alacsonyabb termelékenység és a negatív demográfiai trendek miatt, amit a kormányzati intézkedések (pl. támogatott hitelek, babaváró hitel) Magyarországon sem tudták megfordítani.
Megjegyezte, technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa. Csányi Sándor szerint azonban ők a nehézségek ellenére is képesek a sikerre, és nem érdemes más európai bankba fektetni, csak az OTP-be, amely „Peléhez hasonlóan ólommal a cipőjében is képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani”.
Azt látja gondnak, hogy a globális fizetések terén szinte 100 százalékban az amerikai szereplők uralják a mezőnyt, míg az EU döntéshozói több szabályozással járó bank- és tőkepiaci unióban látják a megoldást, és a túlszabályozás szerinte a bankszektoron kívüli szereplőket juttatja versenyelőnyhöz. Elárulta, hogy 2020 elején az OTP is komolyan gondolkodott a Commerzbank megvásárlásán, ehhez meg is lett volna a forrás, de egyrészt a német munkavállalók nagy alkuereje, másrészt a politikai kockázat miatt elálltak tőle.
