A héten az Európai Parlamentben német és osztrák EP-képviselők tartottak egy zárt körű megbeszélést, ahol a külföldi cégek magyarországi nehézségeiről egyeztettek. A Népszava két, egymástól független forrásból is megerősített értesülései szerint a képviselők erős aggodalmuknak adtak hangot, hiszen több külföldi érdekeltséget is az Orbán Viktorhoz és szövetségeseihez kötődő üzleti körök szereztek meg az utóbbi években. Véleményük szerint a felvásárlást pedig rendre a hatóságok támadásai, illetve diszkriminatív jogszabályi környezet alapozta meg. Volt olyan politikus, aki szükségét látta annak, hogy a cégek hangosabban álljanak ki magukért, és a különböző szektorok nyilvánosan beszéljenek arról, mit is jelent számukra az orbáni gazdaságpolitika, a diszkriminatív törvények és hatósági vizsgálatok. A találkozón néppárti, szocialista, liberális és zöldképviselők vettek részt, s a tervek szerint folytatni fogják az egyeztetéseket.
Brüsszelben és a tagországokban is egyre nagyobb figyelmet kap az orbáni gazdaságpolitika, amint egyre több szektorra terjed ki a „szuverenitásért” folytatott harc. A magyar jogalkotás sokszor diszkriminatívan érint bizonyos piaci szereplőket, egyesek szerint azért, hogy így a NER-hez köthető cégek könnyebben felvásárolhassák azokat. Az egyik kiemelt szektor az élelmiszerboltok piaca. A kormány évek óta hangoztatja, hogy szeretne a kiskereskedelemben is nagyobb magyar tulajdonú piaci részarányt, ez azonban még várat magára.
Idevágó tegnapi fejlemény, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is elutasította Orbán Viktor miniszterelnök RTL.hu szerkesztősége ellen indított sajtóperének ügyében benyújtott fellebbezését – írja a Media1. A bíróság úgy ítélte meg ugyanis, hogy az RTL.hu jogszerűen vette át a SPAR vezérigazgatójának, Hans Reischnak az osztrák Lebensmittel Zeitungnak adott nyilatkozatát. A cégvezető az mondta az ez év tavaszán vele készült interjúban: Orbán Viktor arra kérte, engedje meg, hogy rokonai bevásárolhassák magukat az élelmiszerláncba. A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozta, hogy a médiaszolgáltatónak nem volt lehetősége azt megítélni, hogy Hans Reisch igazat állított-e, de ez nem is volt kötelessége. A bíróság szerint az RTL.hu megfelelően járt el, és kiegyensúlyozott tájékoztatást tett közzé. Egy nappal korábban, szerdán a Kúria a Pécsi Stop hasonló, az osztrák lapot szemléző cikke esetében megfordította a másodfokú ítéletet, és Orbán Viktornak adott igazat.
Az Európai Bizottságnak fontos szerepe van abban, hogy az egységes belső piacot védje a diszkriminatív tagállami döntésektől, ezért árgus szemmel figyeli az összes tagállam gazdaságpolitikai intézkedéseit. Az EU malmai azonban lassan őrölnek, még akkor is, ha a magyar kormány döntései sértik a piaci verseny szabadságát. A Budapesten meghozott intézkedések után konkrét válasz az intézményektől sokszor csak évekkel később várható.
Ez év szeptemberében mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy a 2022-es árstop ellentétes volt az uniós joggal.
A per a SPAR indítványa alapján kezdődött, mivel egy üzletükben 2023 májusában egy vizsgálat során az ellenőrök nem találtak elegendő árstoppos élelmiszert a készletben. Az EU Bírósága úgy ítélt, hogy a mennyiségi kötelezettségek és a hatósági árak torzítják a versenyt. Gulyás Gergely az ítéletről azt mondta, nem lepte meg, de úgy vélte, már nincs jelentősége, hiszen az ítélet idejére már ki is vezették a fix árakat.
Néhány hete az Európai Bizottság elindított egy kötelezettségszegési eljárást is a kiskereskedelmi adózás magyar szabályozása ellen, mivel szerintük a különadó hátrányosan érinti a külföldi üzletláncokat, ezért nem áll összhangban az uniós joggal. Itt tehát a brüsszeli testület maga indította el az eljárást, nem pedig egy magyar bíróságtól került az uniós bíróság elé az ügy. A Financial Times még tavasszal írta meg, hogy a SPAR céghálózata tett bejelentést az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi adóval kapcsolatban. Ugyanakkor ez a folyamat is hosszúra nyúlhat: amennyiben a magyar kormány önként nem változtat a törvényen, a Bizottság a magyar kormánnyal folytatott többkörös egyeztetés után viheti csak a bíróság elé az ügyet. Az pedig megjósolhatatlan, hogy egy esetleges ítélet milyen piaci és jogi környezetben találja majd a magyar kiskereskedelmi szektort. Mindezek tükrében nem is csoda, ha több politikus határozottabb uniós fellépést sürget.
