83 éves korában meghalt Fethullah Gülen török hitszónok, a Recep Tayyip Erdogan elnök fő ellenségének tartott muszlim vezető. A hitszónok1999 óta önkéntes száműzetésben élt az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában. Egy amerikai kórházban hunyt el.
Erdogan maga is a hitszónok tanítványa volt. Gülen a 80-as években alapította a Hizmet-mozgalmat, amely a kezdeti diákházak hálózatából gyorsan egy az oktatásban, az üzleti életben, a médiában és az állami intézményekben is széleskörű befolyásra szert tevő iszlám mozgalommá nőtt a szekuláris Törökországban. Hatása az iskolahálózaton keresztül Törökország határain túlra is átterjedt.
Gülen sokáig közeli szövetségese volt a szekularizációval szembehelyezkedő Erdogannak és pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártnak (AKP). Viszonyuk Erdogan miniszterelnöksége (2003-2014) idején romlott meg. A már az Egyesült Államokban élő hitszónokkal való szakítás 2013. decemberében történt meg, amikor az al-Dzsazíra megemlékező írása szerint napvilágra került egy, az Erdoganhoz közel álló minisztereket és tisztviselőket célzó korrupciós nyomozás, amiért a miniszterelnök a Hizmet-mozgalom ügyészeit és rendőreit tette felelőssé. 2014-ben elfogatóparancsot adtak ki Gülen ellen, majd a 2016-os sikertelen puccskísérlet után a mozgalmát is terrorcsoportnak minősítették, Gülent pedig a puccs megszervezésével vádolták, noha a hitszónok maga is elítélte a puccsot. Erdogan ekkor nyilvános ígéretet tett, hogy az „áruló hálózatot” kiirtja, bárhol is legyenek. A puccsot követő megtorlásban iskolák, cégek, sajtóorgánumok és egyesületek százait zárták be, vagyonukat lefoglalták. Legalább 77 ezer embert tartóztattak le és 150 000 állami alkalmazottat, köztük tanárokat, bírákat és katonákat menesztettek „gülenizmus” vádjával.
