Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója nyilvánosan elítélte az ukránok fegyveres ellenállását az orosz agresszióval szemben. A kormánypárti szakember látókörén nyilván kívül estek az Ukrajna területi integritását szavatoló nemzetközi szerződések. 1994-ben az USA, Nagy-Britannia és Oroszország képviselői írták alá az úgynevezett Budapesti Memorandumot, amely garantálta Ukrajna területi függetlenségét. 1996-ban az ukrán parlament elfogadta az ország új alkotmányát, 1997-ben pedig az Orosz Föderáció nevében Borisz Jelcin látta el kézjegyével azt a két ország közti barátsági szerződést, amely garantálta Ukrajna nemzeti szuverenitását.
Mivel a miniszterelnök nem határolódott el Orbán Balázs kijelentésétől, ez értelmezhető úgy, hogy a jelenlegi magyarországi vezetés így kívánja tudomására hozni a világnak: megint egy újabb lépéssel távolodik az európai közösségtől, és közeledik Oroszország felé.
Ezt a lépést nyilván egyeztették a nagy baráttal, akit a magyar miniszterelnök nem leplezett csodálattal „hiperracionálisnak” szokott nevezni. Szijjártó külügyminiszter rendszeresen Moszkvába látogat és konzultál Lavrov külügyminiszterrel, akit egyszerűen „Szergej”-nek szólít. Ez rendkívül szoros baráti kapcsolatra utal kettejük között, ekkora korkülönbség esetén ugyanis az orosz nyelvi illemtan a keresztnév és apai név használatát írja elő, ez jelen esetben Szergej Viktorovics lenne. A magyar külügyminiszter nyilván elsők között értesült Szergej barátjától arról is, hogy Ukrajna után Moldova bekebelezése van az orosz vezetés politikai agendáján. Mégpedig sürgősen, hiszen Moldova már régen bejelentette csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz.
A nagy Oroszország szemmel láthatólag újra kívánja kovácsolni a 90-es évek elején felbomlott frigyet. T
Tervüket először az ortodox keresztény türk nép, a gagauzok segítségével kívánták megvalósítani, akiknek jó része egy autonóm tartományban él Moldova déli részén. Lavrov többször célzott rá, hogy segíteni fogják a gagauzok függetlenedését Moldovától és csatlakozását Oroszországhoz. Nem maradt el a baráti magyar segítség sem. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott 2023 februárjában Comratba, a Gagauz Autonóm Tartomány fővárosába utazott, és a „nemzeti kisebbségek védelmének” megerősítésére, azaz a Moldovával való szakításra és Oroszországhoz való csatlakozásra biztatta az ottaniakat.
A gagauzok azonban még Szili rábeszélésére sem akartak Oroszországhoz csatlakozva függetlenedni, így az orosz vezetés a megvesztegetés jól bevált eszközéhez nyúlt. Moldovában október 20-án volt elnökválasztás, amelyet összekapcsoltak egy az Európai Unióhoz való csatlakozásra vonatkozó körkérdéssel. Az oroszországi propaganda a jelek szerint hatásos volt, minimális többséget értek el az Unióhoz csatlakozni kívánók. Persze nem érték be a szó erejével. A moldovai rendőrség és a korrupcióellenes ügyészség szeptemberben orosz bankoktól érkező átutalássorozatnak akadt a nyomára. Összesen 130 ezer moldovai állampolgár számlájára érkezett pénz, ennek forrása, úgy sejtik, Ilan Sohar, az oroszok által támogatott, jelenleg szökésben levő oligarcha lehet.
A dél-kaukázusi Grúziában e hét végén lesznek a parlamenti választások. Ennek legfőbb tétje az, hogy az ország az európai országok közösségéhez csatlakozik-e, vagy Oroszország befolyási övezetébe kerül. A grúzok már 2014-ben aláírták az uniós csatlakozási nyilatkozatot, 2023-ban az ország meg is kapta a tagjelölt státust. A valódi tagság elnyerése azonban nem várható a közeljövőben a jogállamiság hiányosságai miatt.
A gazdaság korrupt oligarchák kezében van, ezek közé tartozik a miniszterelnök, Irakli Kobakhidze, akit májusi budapesti látogatásakor Orbán miniszterelnök kitüntető kedvességgel fogadott és „remek politikai sakkjátékosnak” nevezett. Ő és társai Putyin hívei, különösen mivel az orosz elnök az uniós csatlakozásról való lemondás ellentételezéseként megígérte nekik, hogy visszakapják a 2008 augusztusában elfoglalt Dél-Oszétiát és Abháziát. Grúziában azonban erős az Európához csatlakozók tábora is. Közéjük tartozik a Párizsban felnőtt Szalome Zurabisvili államfő is. Ő nemrégiben megtagadta az orosz mintára született, az LMBTQ-embereket megbélyegző törvény aláírását. Tbiliszi utcáin rendszeresek az orosz hatalomátvétel elleni tüntetések és tiltakozások.
Putyin hatalomra kerülése óta gondosan ápolja az ország európai, elsősorban németországi kapcsolatait. Ennek jele, hogy Gerhard Schröder kancellár politikai pályafutása befejeztével a Gazprom tanácsadója lett, 2005-től pedig a Nord Stream AG konzorcium felügyelő bizottságának elnöke. Jutott az orosz pénzekből a szociáldemokrata párt más jeleseinek is, ezt számos újságcikk részletesen ismertette az utóbbi időben. Merkel kancellár is gyakran látogatott a Kremlbe – valószínűleg túl is becsülte személyes befolyását az orosz elnökre. A németek a Krím 2014-es bekebelezését még különösebb ellenkezés nélkül vették tudomásul, úgy hitték, Putyin területi éhségét ez kielégíti. Tévedtek. A jelenlegi német kormánykoalíció egyértelműen a megtámadott Ukrajna oldalán áll.
Németországban tíz éve született egy különös párt, a nevében politikai alternatívát ígérő AfD. Irányultságában udvariasan szólva is sokszínű. A párt egyik vezető személyisége, Maximilian Krah pártelnök 2019 óta tagja volt az Európai Parlamentnek. Schmidt Mária 2024 januárjában a Terror Házában rendezett konferenciáján díszvendégként jelent meg. Krah egy olasz lapnak 2024 májusában adott interjújában mentegette az SS egykori tagjait, mondván, „nem mindegyik volt gazember”. Ez felháborodást keltett Európa szerte, ezért minden pozíciójáról le kellett mondania. Közben kiderült az is, hogy közvetlen munkatársai között akadt egy kínai származású, akit a Kínai Kommunista pártnak végzett kémtevékenységgel vádoltak meg, egy másikat pedig Oroszország érdekében végzett tevékenységgel gyanúsítanak. Nem ez volt az első ilyen botrány az AfD köreiben. 2024 januárjában Eugen Schmidt németországi parlamenti képviselő egyik munkatársának kellett lemondania, mivel kiderült, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozott.
Az osztrák politikusok sem idegenkedtek az orosz kapcsolatoktól. Wolfgang Schüssel néppárti kancellár politikai pályafutása végeztével felügyelő bizottsági tag lett a Lukoil orosz olajcégnél. Az Osztrák Szabadságpárt színeiben külügyminiszterré vált Karin Kneissl azzal került be a médiába, hogy 2018-ban tartott esküvőjén Putyin díszvendégként jelent meg. Ő a Rosznyeft cég felügyelő bizottságában kapott jól fizetett pozíciót miniszteri pályája után.
Az AfD németországi jó parlamenti szereplése és az Osztrák Szabadságpárt átütő győzelme után arról folyik a vita a két országban, meg tudják-e akadályozni a régóta alkalmazott politikai "tűzfal"-lal a szélsőséges jobboldal hatalomra jutását. Ezen azt értik, hogy a demokratikus értékekhez ragaszkodó pártok nem hajlandók koalícióra lépni velük, tehát nem engedik be őket a valóságos hatalom sáncai mögé. A sikerben csak reménykedni tudunk.
Ami Magyarországot illeti, nem vagyunk bizakodóak. Orbán Viktor az aradi vértanúkra emlékező gyásznapot nem hazájában töltötte, hanem olasz barátaival együtt tervezgette Brüsszel elfoglalását. Ami pedig Orbán Balázst illeti, ha rajta múlik, nem a vértanú tábornokok vagy a Corvin-közi szabadságharcosok emléknapja lesz Magyarországon ünnep, hanem a világosi fegyverletételé. Ekkor adták meg magukat a magyar szabadságharcosok I. (Botos) Miklós orosz cár csapatainak.
Igen, látjuk, a nagy Oroszország kovácsolja a frigyet.
A szerző nyelvész.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.