Tasnádi István;Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház;Vidovszky György;Fehér Renátó;Budapest Nagyregény;

Identitásképző mozzanatok Fehér Renátó író, Tasnádi István dramaturg és Vidovszky György rendező aspektusából

- A Kolibri Színháztól indul és a Nyugati pályaudvarig tart az Urbán legendák című színházi audio-séta

Kossuth Lajos és Kurt Cobain szereplésével.

Pénteken és szombaton is két alkalommal indulhatunk útnak a VI. kerületben a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház audio-sétájával. Mobilos applikáció is szükséges a részvételhez, de nem pótolhatatlan a hiánya, a fejhallgató viszont kötelező az előadáshoz.

Az Urbán legendák – A tartozás szövegkönyve a Budapest Nagyregényben olvasható Fehér Renátó által írt fejezet alapján készült. 

Kötődik hozzá, hoz valamit a hangulatából, szürrealizmusából, motívumaiból, de önálló műként érdemes kezelni, hiszen a Kaleidoszkóp című fejezetet maga Tasnádi István dramatizálta a rendező Vidovszky Györggyel együttműködve. A hatodik kerülethez készített szövegfolyam térben és időben is ugrál, de lényegi helyszíne a Nyugati pályaudvar és környéke. A Budapest Nagyregény huszonhárom fejezete közül talán ennek van legkevésbé cselekménye, a Westend bevásárlóközpont fiktív avató beszédéként értelmezhető, körüljárja a rendszerváltást s a magyar nép zivataros századait, meg persze Terézváros ikonikus helyszíneit. A Nyugatiba érkezett meg Kossuth Lajos koporsója Torinóból 1894-ben, a legendák szerint itt kajált Kurt Cobain és az akkor még éppen feltörekvő Nirvana többi tagja 1989-ben – a választott cím, Urbán legendák is az ilyen szóbeszéden alapuló, mégis valahol identitásképző mozzanatokra utal. Mindez összesűrűsödik a Kolibri előadásában, ahol apa és fia (Ruszina Szabolcs és Csernák Norbert) indul útnak behajtani egy tartozást, de az addig ismerős terézvárosi utcák mintha nem a megszokott arcukat mutatnák.

A nézőknek is jut valamennyi szerep az előadás ideje alatt, de a kellemetlen, a közönséget bevonódásra erőltető, szerepeltető részek nincsenek.

Ahogy vonultunk végig az úton, inkább valamiféle kiválasztottságérzetet adtak az egységes, kéken világító fejhallgatók, a járókelők persze sokszor megbámulták a jeleneteket, a gátlástalanabbak akár be is szóltak, de az előadás gond nélkül ment le, az utunk biztosított. Jó dinamikájú a séta, szépen csepegtetik a látomásokat: egy csapat nő a XIX. századból, egy sereg fiatal 2011-ből, a West Balkán-tragédia idejéről, kicsit tényleg olyan, mintha mi is időutaznánk azon a – Google Térkép által becsült – 750 méteren, amit a Jókai tértől a bevásárlóközpontig teszünk meg. A teátrum ezzel a formanyelvvel merészet vállalt, de jól tette.

Van egy nyugvópont, ahol valóban kiteljesedik az időutazás: egy, a rendszerváltás korát feldolgozó kiállítást tekinthetünk meg, amiben a végkifejlet szempontjából fontos elidőzni. Nem mellesleg az előadás törzsközönsége, a 15 év fölöttiek számára jó gyorstalpaló lehet megismerni a kilencvenes évek Magyarországát, annak viszonyrendszereit, ebben egy klasszikus bábjátékos Vitéz László-történet is segít. Az Urbán legendákhoz kell némi nyitottság, de azt gondolom, nagyon hamar be tudja vonzani a nézőjét, mert egyedi élményt nyújt: szövegrészletek, zenék zsongnak a fülünkben az úton, halljuk a velünk tartó, előttünk, mellettünk, közöttünk játszó színészeket, emellett epizodistaként, néha csak látomásszerűen tűnnek föl más szereplők: Nizsai Dániel, Erdei Juli, Mészáros Tamás, Darvas Benedek, Krausz Gábor, Kormos Gyula, Kőszegi Mária. Az Urbán legendákban föltűnik egy fiatal statisztagárda is, akik nélkül nem lenne teljes az élmény: a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Iskola drámatagozatos diákjai ritka profin vannak jelen.Több erős rész van, talán a West Balkán-performansz üt nagyot, de egészen bravúros a turini remete és Nirvana énekesének találkozása a Nyugati aluljárójában.

Bravúros a turini remete és a Nirvana énekesének találkozása a Nyugati aluljárójában

Vidovszky rendezésének nagy erénye, hogy kihasználja a különleges helyzete adta lehetőségeket és fejlett technikai felszereltsége miatt szinte hibátlan élményt nyújt. Az előadás jól beszél a fiatal generációhoz, de nem csak számára lehet élvezetes. Az Urbán legendák iskolapéldája lehetne annak, hogyan kell kilépni a színházi keretek közül, még úgy is, hogy pont az előadás eleje és vége igen kusza, ami közte van, az viszont figyelemre érdemes.

Infó

Az Urbán legendák – A tartozás című színházi audio-séta a hónapban még négy alkalommal, október 25-én és 26-án is 17, valamint 19 órától látható. Az előadást gyenge eső esetén is megtartják.

A képek a mexikói művésznő magánéletébe, a baráti és családi kapcsolataiba is betekintést engednek.