Fővárosi Közgyűlés;

- Uniós források lenyúlása, aranyvízum, migránshordák fővárosi bérlakásokba költöztetése – Merész kanyarok a Fővárosi Közgyűlésben

A lakhatási válságot kezelni hivatott fővárosi program vitájában az uniós források lenyúlásától az aranyvízumon át egészen a migráns hordák fővárosi bérlakásokba költöztetéséig csapódtak a képviselők.

Órási előrelépés lenne a lakhatási válság kezelésében a fővárosi program – jelentette ki a mai közgyűlésben Karácsony Gergely, aki nagyon örül, ha a kormány mégis megépíti a Diákvárost, de ezt már korábban is ígérték. De ez nem jelentheti szerinte a fővárosnak járó uniós források kormány és kerületi célokra való átcsoportosítását.

Ahogy arról a Népszava már a múlt héten írt, a Fidesz-frakció Budapestnek ígért uniós forrásokat csatornázna át a kormánynak és fideszes vezetésű kerületeknek. Szentkirályi Alexandráék több frontos támadást indítottak a fővárosi lakhatási programokra megítélt csaknem 20 milliárdos uniós forrás elvonása érdekében. Ennek négy fő eleme a magántulajdonú lakások bevonása a bérlakáspiacra a Fővárosi Lakásügynökség létrehozásával, önkormányzati tulajdonú, de eredetileg nem lakás célú, használaton kívüli épületek funkcióváltó felújítása - indulásként egy újpesti iskolaépület átalakítása bérházzá és a meglévő önkormányzati lakásállomány korszerűsítése, lakbértámogatási, illetve lakhatási garancia és energiaszegénység enyhítését célzó projektek. A Fidesz-frakció által benyújtott indítványokban többek között az uniós forrásokra már kiírt klímaadaptációs pályázat lezárását és a források kerületi önkormányzatok felé való átcsatornázását, a Fővárosi Lakásügynökség felszámolását, a fővárosi lakásrezsi-támogatási program átalakítását javasolták.

Karácsony Gergely a hét elején már arról adott hírt, hogy a lakhatásra szánt uniós források mellett a főváros közterület zöldítésére kialkudott uniós pénzeket is átadná a kerületeknek a Fidesz, ami további 20 milliárd forintos elvonást jelentene. Azt is megjegyezte, hogy a programok újratárgyalásának csak az lenne az eredménye, hogy ezek a források elvesznek.

A parkolópályára tenni kívánt fővárosi programban egyébként a főváros egyetértve a kormány által javasolt airbnb korlátozásokkal, üdvözlik az adóemelést, de kiegészítenék azt a lakásukat hosszú távra kiadókra nehezedő adók mérséklésével. Ezzel lehetne a városvezetés szerint pénzügyileg is ösztönözni például az üresen álló lakások tulajdonosait a bérbeadásra. 

A három évnél hosszabb távra szóló bérleti szerződések esetén teljes jövedelemadó mentességet, míg az egy éven túli, de 3 év alatti kiadás esetén kedvezmény bevezetését javasolják a kormánynak.

A két éves engedélykiadási moratóriumot pedig kiterjesztenék azon lakásvásárlásokra is, amikor az ingatlan az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgárainak tulajdonába kerülne. Ezzel akadályoznák meg az egyre nagyobb arányú, szintén árfelhajtó hatásúnak tartott – zömében orosz és kínai tulajdonszerzéseket – Budapesten.

A főváros a kormánytól azt kéri, hogy a lakhatási célokra korábban ígért uniós források megnyitása mellett indítson egy állami bérlakás építési programot, illetve az állam csatlakozását kéri a Budapest által indítandó panelfelújítási programhoz. A közös keretbe a főváros 2,5 milliárdot tenne bele, ugyanennyivel szállnának be a csatlakozó kerületek is, ezzel egy 5 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási alap jön létre, de a programban résztvevő társasházaktól is elvárnának önrészt.

Az önkormányzatok által indított bérlakás-programokat segítené, ha a kormány változtatna az építészeti előírásokon és nem kellene minden lakáshoz parkolót létesíteni. Ez nem csupán megdrágítja az új bérlakások építését, de sok esetben – például egy régi iskolaépület átalakításakor – fizikailag is lehetetlen. Ezzel éppen ellentétes álláspontot képviselt Baranyi Krisztina, aki szerint a magánberuházóktól továbbra is elvárható a parkolóhely létesítés, mivel továbbra is sokkal több az autó, mint a hely a közterületeken. Vitézy szerint ez csak forgalmat generál. A ferencvárosi polgármester szerint a Diákvárosban a 12 ezer kollégiumi férőhely mellett, megfizethető lakások is épülhetnének, de szükségesnek tart ehhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője több ponton is kapcsolódott a Fidesz javaslataihoz. 

A fideszes Gulyás Kristóf Gergely mellett szintén kezdeményezte a Rimaszombati úti kollégium eladásának leállítását, ahol szerinte 1000 lakás is kialakítható lenne, valamint ingatlanfejlesztők bevonását javasolta a bérlakásépítésbe. A modellprogram előrehaladását az általa vezetett városfejlesztési bizottság felügyelné. A Podmaniczky Mozgalom támogatta az airbnb két éves moratóriumra vonatkozó javaslatot. Egyetért azzal is, hogy a rozsdaövezetekben megfizethető lakások épüljenek. Városi vagyont lehet bővíteni volt üzemi területek, üres fővárosi ingatlanok hasznosításával.

Szentkirályi Alexandra szerint a fővárosi önkormányzat nem tudja jól elkölteni a lakhatási célokra ígért uniós forrásokat, kiemelve a Fővárosi Lakásügynökséget, amelynek első féléves eredményét nagyon elkeserítőnek találta a Fidesz-frakció. Éppen ezért gondolják a kormánypárti képviselők azt, hogyha ennyire nem tud mit kezdeni a pénzzel a főváros, akkor adják át ezeket az uniós forrásokat a kormánynak és a kerületeknek. De mint mondta: ez nem azt jelenti, hogy elvennék a fővárostól, hiszen ezt a pénzt Budapesten költenék el. Baranyi rámondta: de igen, az egész nem szól másról, mint hogy elvegyék az uniós forrásokat és átjátsszák Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vállalkozásainak. Jogilag se érti, hogyan lehetne ezt kivitelezni.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója felhívta a figyelmet, hogy a Fővárosi Lakásügynökséget egyelőre saját zsebből fizeti a főváros, mert az uniós pénzcsapok az irányító hatóság késlekedése miatt még meg sem nyíltak, ezekre a forrásokra egyébként a kerületek is pályázhattak.

Másrészt a kormány is indított saját lakásügynökséget. Nyitott volt a fővárosi lakhatási programok felülvizsgálatára is, csak azt kérte, hogy ne azzal kezdjenek neki, hogy mindent ki kell dobni a kukába, hanem azzal, hogy miképpen lehetne javítani ezeken. A főigazgató attól tart, hogy a Fővárosi Közgyűlés negatív döntése esetén több forrástól is elesik a fővárostól. Rimaszombati úti iskolaépület átalakítási költsége nagyobb lenne, mint újonnan felépíteni.

A rendkívül hosszúra nyúló vita később egészen merész kanyarokat írt le: előkerült benne migráns hordák budapesti bérlakásokba költöztetése, beleértve a kárpátaljai ápolónőket is, szó volt az aranyvízumról, a rezsicsökkentéssel kapcsolatos álmatlan éjszakákról, felmerült a bérlakás-eladás történelmi bűne, kettős beszéd, a siralmas hazai fizetések és egy rövid visszaemlékezés a tiszás befektetési bankár első lakásvásárlásának nehézségeiről.

A közgyűlés fennmaradó részében szó esett még a Gellért Szálló és fürdő ingatlanrendezéséről, ahol a női napozók négyzetméterára is a vita tárgya volt, majd következett a fővárosi hajókikötők ügyében érkezett kormányhivatali törvényességi észrevétel, amelyben különös aktivitást mutatott az addig meglehetősen hallgatag Ordas Eszter, a Tisza Párt frakcióvezetője, aki nem igazán értette, hogy egy májusi rendelet alapján miért nem adnak ki közterület foglalási engedélyeket a hajóstársaságoknak, amelyek egyébként azóta is ott vannak és most bírságtól tartanak. Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke egy idő után rákérdezett: Ordas Eszter a cégek képviselőjeként vagy fővárosi képviselőként szól hozzá. 

Némi szabódás után Ordas elismerte, hogy munkaviszonyban áll, kamarai jogtanácsosként segíti az egyik hajós céget, de ez nem lobbitevékenység.

Ezt követően a HÉV-járatritkítás ügye került elő ismét, amelyről a MÁV határozottan kijelentette, hogy nem lesz. Bár kétségtelenül erős kétségek vannak amiatt, hogy ezt az ígéretet tartani is tudják. Baranyi Krisztina mindenesetre úgy vélte, hogy nem lenne túl jó, ha ezek a rossz műszaki állapotú szerelvényeket csak azért állítanák forgalomba, hogy tartsák a menetrendet. MÁV utasforgalmi adatokra hivatkozva állította, hogy nem használják elegen a HÉV-járatokat, mások ezt határozottan cáfolták. Vitézy erre közölte, hogy a 18-23 százalékos kapacitáscsökkentés után ajtónként 35 utas lenne, ez már vállalhatatlan zsúfoltságot okozna. A Fidesz szerint lesz pénz uniós forrásból új szerelvényekre, de felmerült, hogy ezt a pénzt a BKK kapja meg, de a kormány. A fővárosi képviselők hosszan vitatkoztak arról a fejlesztésekről, járműbeszerzésről, amelyekre gyakorlatilag semmi ráhatásuk nincs. 

A Fővárosi Közgyűlés a korábbi gyakorlattól eltérően, nem egyenként az előterjesztésekről szóló viták után, hanem a nyílt ülés végén – késő este - szavazott az összes javaslatról és a kapcsolódó módosítókról. A fővárosi képviselők nem támogatták a Fidesz uniós források eltérítésére vonatkozó javaslatait, viszont elfogadták a fővárosi lakhatási programot, benne a lakásvásárlási moratóriummal, az airbnb-re vonatkozó szigorítási javaslatokkal. Megmaradt a lakásügynökség is, bár Szentkirályi is kapott némi elégtételt: döntés született arról, hogy a lakásrezsi támogatási programot felülvizsgálják. Az új SZMSZ esetében csak egy szűkített csomagot fogadott el a testület. Néhány módosítóval fűszerezve a közgyűlés támogatta Vitézy Dávid valamennyi javaslatát a kutyás, kerékpáros kedvezménytől, az éjszakai metrón át a HÉV és múzeum ügyekben megfogalmazott tiltakozásokig. Átment a Gellért Szálló és fürdő tulajdonrendezése is. A szavazás egyetlen igazán meglepő fordulata a Horn Gyula sétány Pesti srácokra való átnevezését célzó javaslat megszavazása, amelyet a Fővárosi Közgyűlés azzal a kitétellel támogatott, hogy erről ki kell kérni a XIII. kerületiek véleményét. 

Ulf Kristersson azt mondta, rendkívül aggasztó, hogy az orosz befolyás alatt álló tbiliszi kormány mindent megtesz azért, hogy megakadályozza Grúzia közeledését Európához.