A graffitiről tartottak beszélgetést tegnap a barcelonai Tiltott Művészetek Múzeumában (Museu de l'Art Prohibit). Az esemény előtt az Euronews oldal egy cikkében az egyik résztvevő, Louis Pierre Boivin kanadai művészt idézték, aki rávilágított arra, hogy a graffiti finoman, de hatásosan hatolt be a művészet világába, az alkotó szerint a graffiti-technikákat manapság már más művészeti módszerekben és azon túl is használják.
„A graffiti nagy hatást gyakorolt a divat, a művészet és a design világára. A város tájképének része lett”
– fogalmazott Boivin, aki szerint az, ahogy a falfirkákat a városokban és országokban befogadják, sokat elárul a nagyvárosi területek kulturális életéről. Példának hozza fel Barcelonát, ahol a kilencvenes évek óta fontos szerepet játszik a műfaj, egyesek szívesen nézik, ahogy a művészek egy képet fújnak fel az utcára, a műveket pedig ki is állítják múzeumokban, mint például a kortárs művészettel és street arttal foglalkozó Moco Museumban. Emellett Jason Revok amerikai művész példájára mutat rá, aki a hetvenes évekből származó graffitiszimbólumokat használ alkotásaiban, a minimalista művészetében pedig festékszórót alkalmaz, hogy graffitik benyomását keltse.
Rafael Schacter brit antropológus és író a közelmúltban szintén kitért a graffiti hatására, azt efemer, vagyis múlékony művészetnek nevezte. A The Guardian című lap egy cikkében megkérdőjelezte, hogy miért csak az anyagi értékkel bíró képeket – azaz a művészeti alkotásokat vagy reklámokat – tekintik az emberek a városok részének. Érvként felhozta azt is, hogy a graffitizőket még mindig bebörtönzik az Egyesült Királyságban, mert alkottak bizonyos falakon – szinte mindig nyilvános, nem pedig privát felületen –, míg az utcai művészek, mint Banksy megússzák ugyanezeket a cselekményeket. Lady Pink, New York-i graffitiművész még tágabb összefüggésben gondolkodik a műfajról: szerinte a graffiti a legfontosabb művészeti irányzat a reneszánsz óta.
A magyar kortárs képzőművészetben is már megjelent a graffiti: Barakonyi Zsombor utcaképeket ábrázoló képeire például előre kivágott stencilt rögzít, melyet spray-vel fúj le, míg a budapesti Viltin Galéria művésze, Rohrböck Dániel mangák, azaz japán képregények oldalaiból építi fel műveit, melyekre graffiti-motívumokat visz fel.
