Az Ukrajna elleni háború 2022-es kezdete óta az EU bővítése ismét központi kérdés lett Brüsszelben. A hivatalos csatlakozási tárgyalások jelenleg hat állammal folynak a tíz csatlakozni kívánó ország közül. Várhelyi Olivér, a bővítésért felelős magyar biztos szerint fontos sikereket értek el az elmúlt öt évben, és reményei szerint a következő öt éves ciklus végére a bővítés is megtörténhet. Ezt szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján mondta, amelyet Joseph Borrell EU-s külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel tartott közösen.
Az Európai Bizottság szerint a csatlakozásnak érdemek szerint kell történnie, a folyamatban a legfontosabb a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása. Ameddig ezekben nincs előrelépés, addig más területeken sem haladhat az integráció.
Ez a kitétel azért is egyre fontosabb, mert például Grúziában a demokrácia helyzete egyre rosszabb, másrészt szó sincs arról, hogy Ukrajnát politikai okokból akkor is fölvennék, ha jogi, politikai vagy gazdasági szempontból nem állna készen.
A Nyugat-Balkán hat jelentkezője közül (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) a legnagyobb előrelépést Montenegró érte el, igaz, csatlakozási céldátumról még itt sincs szó.
Szerbia esetében a Bizottság gyorsabb reformokat várna el, különösen a jogállamiság terén. Bár bizonyos reformokat elismer a jelentés, a média és civilek helyzetét nem találja kielégítőnek. Déli szomszédunk külpolitikája a vállalásai ellenére sem igazodik az EU kül-és biztonságpolitikájához. Aleksandar Vučić szerb és Vlagyimir Putyin orosz elnök együttműködése töretlen, szankciókat pedig nem hozott Szerbia Oroszország ellen. Borrell kiemelte, nem lehet egyszerre a korábban megszokott módon szoros kapcsolatokat fönntartani Oroszországgal és közben az EU-ba igyekezni. Újságírói kérdésre Várhelyi Olivér egyetértett ezzel a kijelentéssel.
Grúzia esetében is keményebb hangot ütött meg az Unió külügyi képviseletét ellátó spanyol biztos. Bár a kaukázusi ország hivatalosan csak tavaly decemberben lett tagjelölt, nyáron lényegében befagytak a tárgyalások. A „családi értékekre” hivatkozó, valójában az LMBTQ embereket megbélyegző nemrég elfogadott törvény kapcsán Borrell úgy fogalmazott, hogy a diszkrimináció nem érték az EU-ban.
Szijjártó Péter szerint a 13 európai külügyminiszter „hivatalos rettegő”, aki nem képes megemészteni, hogy a grúz kormányt nem Brüsszelből jelölik kiA múlt szombaton zajlott grúz választásokkal kapcsolatban a külügyi főképviselő óvatosan fogalmazott, megvárná a választási megfigyelők végleges jelentését. Míg a grúz ellenzék a csalások miatt megkérdőjelezte a választás eredményét, Borrell szerint független vizsgálatot kell folytatni a szabálytalanságokról és azok hatásáról, de fölhívta a figyelmet, hogy a választási megfigyelők eddig nem tudták megállapítani, hogy szabad és tiszta választások zajlottak. Míg Orbán Viktor sietett Tbiliszibe utazni, hogy a szerinte tisztességes és demokratikus választások után újraválasztott Grúz Álom pártnak gratuláljon, Borrell kijelentette: ő máshogy értékeli a helyzetet, mint a magyar miniszterelnök, és hangsúlyozta, Orbán csak a kétoldalú kapcsolatok keretében utazott Grúziába.
Ukrajna mindeközben több ügyben is kivívta a Bizottság elismerését, a háború ellenére is képes volt a bírósági és a korrupcióellenes intézmények reformjában eredményeket elérni. Igaz, a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek bizonyos szektorokban továbbra is kihívást jelentenek. Az EU kiemelt támogatást nyújt a háború sújtotta országnak, az 50 milliárd eurós, idén év elején elfogadott — és a magyar kormány által hónapokon át bojkottált — pénzügyi csomagból már több, mint 12 milliárd euró érkezett Ukrajnába fejlesztésekre és helyreállításra. Moldova, amely szintén az orosz befolyás ellen küzdve jelentkezett az EU-ba, szintén komoly eredményeket ért el, és az EU jelentős összegekkel támogatná az ottani reformokat is.
Szijjártó Péter gratulált a grúz kormánypártnak, az Európai Unió eközben a választási megfigyelők által jelzett szabálytalanságok kivizsgálását követeliMíg Törökországgal 2018 óta befagytak a tárgyalások, a Bizottság a Nyugat-Balkánt egy gazdaságélénkítő pénzügyi csomaggal segíti a felkészülésben a csatlakozásra, amely a politikai reformok helyett a gazdaságra fókuszál. A politikai lépések viszont nem csak a jelentkezőkön múlnak, Albánia, Észak-Macedónia és Koszovó esetében sokszor a tagállami érdekek akasztják meg a folyamatokat, akkor is, amikor a Bizottság már készen állna tovább lépni a csatlakozási folyamatban.
