Az elsőt senki sem akarta. Majdhogynem „véletlenül” történt meg. A másodikat egy eszelős szabadította a világra, és most nyakunkon a harmadik, az utolsó, a túlélhetetlen, amely véget szab a civilizációnak. Pedig alig lehet észrevenni. Szinte suttogva közlekedik, ragaszkodva az etiketthez rendel be diplomáciát, s lévén az utolsó, nyomot sem hagyva maga után füstként foszlik a semmibe.
Ennek a harmadiknak is ugyanaz a taktikája, mint az előzőeknek, senki sem tehet szemrehányást senkinek, merthogy nem volt előre látható, meg annyira hirtelen történt minden, csak a hol nem volt világos, meg a mikor.
De hát egy ilyen csöpp bolygón nem tudni vagy legalább nem sejteni a kataklizmát megengedhetetlen luxus.
Az ukrán hírszerzés szerint már a Kurszki területen vannak Putyin észak-koreai katonái. Becslések alapján Phenjan mintegy tizenkétezer katonát küldött Oroszországba, hogy részt vegyenek a háborúban. Az Egyesült Államok „nagyon komoly” eszkalációnak nevezte az észak-koreai katonai jelenlétet. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem erősítette meg, de nem is cáfolta a koreai csapatok jelenlétét, de Észak-Korea tagadta, hogy katonái idegen földön lennének. Putyin a csütörtöki BRICS-csúcson az eszkaláció miatt a nyugati országokat hibáztatta.
Az orosz katonák azon aggódnak, hogy hogyan fogják irányítani az észak-koreai katonákat, valamint lőszerrel és felszereléssel ellátni őket, derül ki az ukrán védelmi hírszerzés által megszerzett és nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvekből. Az orosz katonák megvetően beszélnek az érkező észak-koreaiakról, akiket „K zászlóalj” kódnéven emlegetnek, egy ponton úgy utalva rájuk, hogy „a kibaszott kínaiak”.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea „komoly aggodalmukat fejezték ki” Észak-Korea csapattelepítései miatt. A három ország nemzetbiztonsági tanácsadói „felszólítják Oroszországot és Észak-Koreát, hogy hagyjanak fel ezekkel a lépésekkel, amelyek csak arra szolgálnak, hogy Oroszország brutális és illegális háborújának következményeit Európán túlra is kiterjesszék”.
A világ átrendeződése Ukrajnán túl is folytatódik, ha úgy gondoljuk, hogy Ukrajnában „csak” kipattant a feszülő geopolitikai feszültség.
A napokban ültek össze a BRICS-országok Kazanyban. A csúcs semmiféle konkrét eredményt nem hozott ugyan, de az elégedetlenség a Pax Americanával szemben növekszik, amit jól jelez, hogy több mint harminc ország jelezte hivatalosan csatlakozási szándékát. Az érdeklődés mögött többféle motiváció húzódik. Az év elején felvételt nyert Irán például az elszigeteltségből akar kitörni, az Öböl menti országok a BRICS révén remélnek nagyobb beleszólást a globális szervezetek működésébe, az afrikai országok pedig szintén a csoporttól remélik, hogy elérik az ENSZ reformját, amelynek eredményeképpen az afrikai kontinens nagyobb szerepet kaphat a világpolitikában.
Miért is gondolnánk, hogy a világ elég értelmesnek bizonyul, hogy ezeket a feszültségeket békésen megoldja, ha a harmadik ellen sem tudunk elég észérvet felsorolni? „Csak” a világ megsemmisülése marad az utolsó szó.