- Az osztrák kancellár nem fogadta Orbán Viktort, Ausztriával is egyre hűvösebb a magyar kormány viszonya

Az osztrák politikai és társadalmi élet egy sor szereplője tiltakozott amiatt, hogy a bécsi parlament múlt héten megválasztott elnöke, a szélsőjobboldali, szabadságpárti Walter Rosenkranz meghívására az osztrák fővárosba látogatott Orbán Viktor. Az osztrák pártok már a vizit előtt tiltakoztak és értetlenségüket fejezték ki amiatt, miért éppen az illiberális magyar kormányfő a nemrég hivatalba lépett parlamenti elnök első vendége.

Walter Rosenkranz a parlament épületében fogadta csütörtökön a magyar miniszterelnököt, s a találkozón Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szélsőséges kijelentésekről ismert vezetője is jelen volt. Miközben a magyar politikai élet szereplői rendre azzal bírálnak egyes nyugati országokat, hogy „nem adják meg a kellő tiszteletet Magyarországnak”, Orbán ezúttal közvetve beleszólt a vendéglátó ország belpolitikájába, mert amikor Kicklt üdvözölte, reményét fejezte ki, hogy hamarosan kancellárként köszönheti majd. Ausztriában jelenleg is folynak a koalíciós tárgyalások. Bár a néhány héttel ezelőtt megrendezett parlamenti választást az FPÖ nyerte meg, Alexander Van der Bellen köztársasági elnök a parlamenti pártok konzultációit követően Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg a kormányalakítási tárgyalásokkal, aki a szociáldemokratákkal egyezkedik az új kabinet életre hívásáról. A voksoláson második helyen végzett ÖVP elnöke eleve leszögezte, nem hajlandó részt venni egy olyan kormányban, amelyet Herbert Kickl vezet.

A magyar-osztrák viszony egyre hűvösebbé válását jelzi, hogy maga Karl Nehammer nem volt hajlandó fogadni a magyar kormányfőt, ami szokatlan a diplomáciában, de sokat elmond az osztrák kancellár véleményéről. Az szélsőjobboldali FPÖ és a Fidesz között ugyanakkor szoros a kapcsolat, mindkét párt a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportjában foglal helyet, Herbert Kickl, valamint az FPÖ EP-delegációvezetője, Harald Vilimsky is többször áradozott Orbán Viktorról.

A bécsi parlamentben tartott szélesebb körű találkozót követően, amelyen az FPÖ és a magyar kormány több illetékese vett részt, Orban és Kickl kétoldalú megbeszélésre vonult vissza. Ezt követően aláírták a „bécsi nyilatkozatot” - közölte az FPÖ sajtóközleményében. A nyilatkozat összefoglalja az FPÖ és a Fidesz legfontosabb elveit Európával kapcsolatban – hangzik a hivatalos közlés.

Az EU centralizmusát is bírálták, az orosz-ukrán háborúval csak általánosságban foglalkozott a dokumentum: „Aktívan támogatjuk, hogy a világban kialakult háborúk a lehető leggyorsabban véget érjenek tűzszünetek és tárgyalások révén” – írták.

Az FPÖ-n kívüli szereplők véleménye már messze nem olyan hízelgő a magyar miniszterelnökről. A Szocialista Ifjúság (SJ) és a SoHo, az SPÖ queer szervezete az Orbán-féle látogatás ellen tüntetett a parlament előtt. „Walter Rosenkranz olyasvalakit fogad, aki lábbal tiporja a demokráciát és mindenekelőtt lebontja a parlamentarizmust” – monda el az SJ vezetője, Paul Stich az APA osztrák hírügynökségnek. „Az, hogy itt, a parlamentben fogadják őt, szándékos jelzés a szélsőjobboldali köröknek” – tette hozzá az SPÖ-s politikus. A parlament lépcsőjén tartott gyűlés mintegy 20 résztvevője egy „Antidemokraták, kifelé a parlamentből!” feliratú transzparenst emeltek a magasba. Egy kiegészítő táblán Orbán Viktor és Walter Rosenkranz áthúzott fotója volt látható.

Amikor a magyar miniszterelnököt szállító gépkocsi behajtott az épület elé, a tüntetők hangosan skandálták jelszavaikat. A SoHo-ból érkező kis csoport szivárványszínű zászlókat és egy kétnyelvű transzparenst emelt a magasba. Utóbbin e szöveg volt olvasható: „Védjük meg az emberi jogokat és a sokszínűséget! Megakadályozni az orbánizációt!”.

Az osztrák Zöldek is élesen bírálták Orbán meghívását. Sigrid Maurer zöldpárti frakcióvezető amiatt tiltakozott, hogy Orbánt egy osztrák és egy magyar zászló előtt fogadták, az uniós zászlót viszont eltávolították. „Ez a kép többet mond ezer szónál” – jelentette ki. A látogatás egyfajta szimbólum és „ez a jelzés végzetes” – jelentette ki Werner Kogler zöldpárti pártelnök sajtótájékoztatóján. A szociáldemokraták is élesen bírálták a látogatást. Rosenkranz „bizonyosan nem tett eleget” a parlament elnöki tisztségének, amikor egy olyan embert fogadott, aki „korrupt elitkormánnyá alakította át az országát” - hangsúlyozta Andreas Babler pártelnök és frakcióvezető sajtóközleményében.

Beate Meinl-Reisinger, a liberális NEOS elnöke még szerdán levelet írt Rosenkranznak. Ebben felszólította a parlamenti elnököt, hogy „egyértelműen foglaljon állást Orbán Viktor Európa- és demokráciaellenes magatartásával szemben”. Csütörtökön pedig Niki Scherak frakcióvezető-helyettes azt írta: „Orbán Viktor Európa-ellenes magatartása nem lehet példakép egy házelnök számára”.

Orbán Viktor miniszterelnök látogatását „lehetőségként kell értelmezni arra vonatkozóan, hogy Ausztria konkrét intézkedéseket követeljen az emberi jogok védelmében” - hangsúlyozta közleményében Shoura Hashemi, az Amnesty International Austria ügyvezető igazgatója.

Donald Trump, a békegalamb

Orbán Viktor csütörtökön egy panelbeszélgetésen vett részt Bécsben, amelyen a magyar kormán y svájci háziszerzője, Robert Köppel, a Weltwoche oroszbarátságáról hírhedt főszerkesztője és a Putyin elnökkel jó barátságban lévő Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár is részt vett. A teremben a mintegy 500 vendég, akik szigorú beléptetési ellenőrzések után vehettek részt az eseményen, Orbánék kijelentéseit nagy tapssal ünnepelték, s a 90 perces rendezvény előtt és után is ovációval köszöntötték a jelenlévőket. „Az ukrajnai háborút katonailag elvesztettük” – hangoztatta az itthon jól ismert mantrát Orbán Viktor. Ezt minden katonai elemző tudja, csak a csúcspolitikusok tagadják folyamatosan – tette hozzá. „Európa képtelen békét teremteni” – hangoztatta Orbán a Der Standard beszámolója szerint. Úgy tűnik, nem is érdeke, hogy ezt tegye - mondta, és azzal vádolta Franciaországot és Németországot, mindenekelőtt Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy „háborúpártiak”. Mielőtt elvállalta volna Magyarország számára a tanácsi elnökséget, feltette magának a kérdést, hogy vállaljon-e egy unalmas elnökséget, „mint 2011-ben”, amely „kielégíti a bürokratákat”, vagy vállaljon-e kockázatot. Saját bevallása szerint az utóbbi mellett döntött, és célul tűzte ki az ukrajnai tűzszünet elérését. Orbán azt is mondta, Oroszország "keresztény ország", de a hatalom nyelvét beszéli.

A felszólaló Gerhard Schröder volt kancellár Orbán Viktorhoz hasonlóan úgy vélte, hogy ha amerikai elnökké választják meg Donald Trumpot, akkor „békegalamb” lehet és elhozhatja a békét az ukrajnai konfliktusban. Arról már ő sem beszélt, hogy ezért milyen árat kellene fizetnie Kijevnek, az ukrán népnek.