Berlin közölte, bezár három iráni főkonzulátust azután, hogy a perzsa államban múlt héten kivégezték a német állampolgárságú Jamshid Sharmahdot. A három intézmény bezárása szokatlanul kemény döntés, amelyet Annalena Baerbock külügyminiszter nemrég még elutasított. A német diplomácia vezetője október közepén a parlamentben egy kérdésre válaszolva azt mondta, ez a lépés „kontraproduktív” lenne. „Ha ezt megtennénk, az irániak bezárnák a teheráni nagykövetségünket” – figyelmeztetett. Utalt arra, hogy Irán hasonló helyzetben rendre ellenintézkedéseket tett: „Egy német állampolgárságú nőnek vissza kellett mennie a börtönbe.”
A teheráni külügyminisztérium élesen bírálta Berlint a Frankfurt am Main-i, a müncheni és a hamburgi főkonzulátusok tervezett bezárása miatt: bekérették a német nagykövetség ügyvivőjét. Teherán közvetve következményekkel fenyegette meg a német kormányt „konfrontatív magatartásáért”, de részleteket nem közölt. Azért az ügyvivőt hívták be a teheráni külügyminisztériumba, mivel a nagykövetet már visszarendelték Berlinbe konzultációra.
A teheráni minisztérium személy szerint is támadta Baerbock külügyminisztert. Kijelentései „sértőek, beavatkozóak, szakszerűtlenek és illetlenek” voltak. Abbász Aragcsi külügyminiszter egyelőre tartózkodott az ellenlépésekkel való fenyegetőzéstől. A főkonzulátusok bezárását a Németországban élő irániak elleni „szankciónak” minősítette. Annak érdekében, hogy elkerüljék a számukra jelentkező „kellemetlenségeket”, a berlini nagykövetség fokozni fogja konzuli munkáját - írta az X platformján.
Kérdéses azonban, hogy a konzulátusok bezárásának lesznek-e komolyabb nemzetközi következményei, amint az sem világos, hogy Németország sikerrel jár-e azzal az európai uniós szintű kezdeményezésével, amelynek célja, hogy EU szintű szankciókat vezessenek be mindazok ellen, akik részt vettek Sharmahd elítélésében, bebörtönzésében és kivégzésében. Brüsszel valójában már 2011-ben szankciókkal sújtotta a Sharmahdot halálra ítélő Abolkaszem Szalavati bírót és az igazságszolgáltatás számos vezető tisztviselőjét.
A legnagyobb gond azonban az, hogy komoly veszély fenyegeti a német állampolgársággal rendelkező bebörtönzötteket Iránban. Berlinben azt közölték, csak „csekély számú” személyről van szó. Az egyetlen név szerint említett bebörtönzött, a 70 éves építésznő, Nahid Taghavi, aki közel négy évtizeden át Kölnben élt. Négy éve tartóztatták le egy teheráni látogatása során. Több mint tíz év börtönbüntetésre ítélték „illegális csoporthoz” való állítólagos tartozásért és „államellenes propagandáért”, s azóta az Evin börtönben raboskodik. Rossz egészségi állapota miatt többször helyezték szabadlábra, ezt kétszer visszavonták, amikor Németország feldühítette Teheránt. Közben az amerikai kormány üdvözölte a németországi konzulátusok tervezett bezárását. „Egységesen kiállunk a nemzetközi közösség mellett, hogy Iránt felelősségre vonják” - írta az Egyesült Államok iráni különmegbízottjának hivatala.
A főkonzulátusokat nem zárták be azonnal. Mint a külügyminisztérium szóvivője kifejtette, a frankfurti, a müncheni és a hamburgi főkonzulátus kiürítésére határidőt adtak Iránnak. Ha például a németek most igényeltek vízumot valamelyik konzulátuson, és letétbe helyezték az útlevelüket, akkor azt vissza kell kapniuk.
