A magyar gazdaság idén 0,8 százalékkal nőhet – ez derül ki a magyar kormány Középtávú költségvetési strukturális tervéből, amit a napokban nyújtott be az Európai Bizottságnak.
A gazdasági növekedéssel kapcsolatos kormányzati találgatás már-már tragikomikus: eredetileg idénre 4,1 százalékkal számoltak, ezt csökkentették májusban 2,5 százalékra. Ősszel a kormány már csak 2, majd két hete már 1,5 százalékos növekedéssel számolt, ami most 0,8 százalékra csökkent. Ha ez utóbbi összejön az azt jelenti, hogy az idei 0,8 százalékos GDP-többlet nem ellentételezi a tavalyi 0,9 százalékos zsugorodást vagyis idén év végén a gazdaság teljesítménye még a 2022 végit sem éri majd el.
Az anyag szerint a jövő évi növekedést továbbra is 3,4 százalékra teszik – ahogy ezt korábban Varga Mihály pénzügyminiszter is bejelentette. A kormány szerint az infláció az idei 3,7 százalékról 2025-ben 3,2 százalékra csökken, ami vagy teljesül vagy nem, de számnak azért van jelentősége, mert a nyugdíjak januárban várhatóan 3,2 százalékkal emelkednek.
A jövő évi költségvetésről sok újat, pláne konkrétumot ezúttal sem tudhatunk meg: annyi derül ki az anyagból, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett, ezzel biztosítva a makrogazdasági stabilitást. Ennek ellenére a korábbi évekhez hasonlóan prioritása lesz a 2025-ös költségvetésben a családok támogatásának, a nyugdíjak értékállósága megőrzésének, illetve a rezsicsökkentés fenntartásának. A kormány szerint tartható az idei 4,5 százalékos GDP arányos hiánycél, ami jelentős csökkenés lenne a tavalyi 6,7 százalékos hiányhoz képest – igaz messze esik az eredetileg tervezett 3,1 százaléktól. A jövő évi költségvetésben 3,7 százalékos hiánnyal számolnak: a hiánycsökkentést segíti, hogy a kamatkiadások az idei 4,8 százalékról 3,8 százalékra csökkennek, ami még mindig nagyon magas és jelentős terhet ró a költségvetésre, de az egy százalékpontos csökkenés növeli a mozgásteret. Ugyanakkor a középtávú tervekből kiderül, hogy a 3 százalék alatti hiányt még 2028-ra sem akarja elérni a kormány, arra az évre 3,1 százalékkal számol, vagyis tartósan magas hiánnyal tervez. Ennek hátulütője, hogy a laza költségvetés inflációt gerjeszt, emiatt a monetáris politikának magasan kell tartania a kamatokat, illetve az elmúlt évek bizonyítják, hogy könnyű elcsúszni a hiánycéllal.
