Milyen következményekkel járhat a magyar kormány és Magyarország számára az amerikai elnökválasztás? Mire számíthatunk, ha a demokrata Kamala Harris győz, és mire, ha a republikánus Donald Trump? – kérdeztük még az eredmény ismerete előtt.
A magyar kormány láthatón biztosra veszi, hogy Trump megnyeri választást, furcsa módon még a magyar költségvetés számait is ettől teszi függővé – hívta fel a figyelmet Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter, aki az Antall-kormányban töltötte be ezt a tisztséget. Orbán Viktor miniszterelnök a minap közölte, hogy Trump győzelme a magyar-amerikai viszonyokat és a világ helyzetét is teljesen megváltoztatja. Jeszenszky Géza mindkét állítást erősen vitathatónak tartja.
Kétségtelen, a magyar miniszterelnök és a kormány oly mértékben hitet tett Trump mellett, hogy Harris győzelme nagy pofon lenne Orbán számára. A magyar-amerikai viszony azonban, ami most is rendkívül hűvös, jelentősen nem változna – állapította meg. Rendszeresek az Egyesült Államok, különösen az amerikai nagykövet elleni személyeskedő támadások, a megalapozottnak hangzó kritikákat éles hangon utasítja vissza a kormány. Ha Kamala Harris nyer, akkor a viszony semmiképpen sem fog javulni, de romolni még tovább romolhat.
Kamala Harris politikai térképén bizonyára szerény mértékben van jelen Orbán Viktor és Magyarország – tette hozzá kérdésünkre Jeszenszky Géza. Ha Orbán nem beszélt volna annyit arról, hogy Trumpnak drukkol a választáson, és Trump nem hivatkozott volna Orbánra a republikánus konvención, akkor valószínűleg még ennyire se lenne jelen. Mindenesetre azt Kamala Harris is tudja, hogy Orbán Viktor hátat fordított a szövetségeseinek.
A magyar miniszterelnök úgy képzeli, hogy amennyiben Trump győz, akkor kivirágzik a kapcsolat a két ország között. Jeszenszky Géza a maga részéről ebben egyáltalán nem biztos. Hiszen az Egyesült Államok számára – bármelyik elnökjelölt nyer, de Trump győzelme esetén még inkább – Kína jelenti a legfőbb veszélyt és riválist, nem pusztán hosszabb távon politikailag, hanem kereskedelmi, gazdasági értelemben napjainkban is. A szoros kötelék, amit Magyarország létrehozott a Kínai Népköztársasággal, tehát a kommunista Kínával, biztosan nem fog tetszeni Trumpnak és az amerikai adminisztrációnak.
Jeszenszky Géza szerint a kérdés az, hogy mi lesz fontosabb Orbánnak: az Egyesült Államokkal kialakított jobb verbális viszony – aminek legfeljebb annyi hozadéka lehet, hogy esetleg visszaállítják a kettős adózás kiküszöböléséről szóló egyezményt –, vagy a Kínával létrejött kapcsolatrendszer.
Úgy tűnik, hogy a magyar kormány nemcsak különféle beruházások – akkumulátorgyárak, a „teljesen értelmetlen” Budapest–Belgrád-vasútvonal – révén, hanem politikailag is elkötelezte magát Kína, a világ legnagyobb diktatúrája mellett. Trumpnak gyaníthatóan nem a diktatúrával van baja, hanem magával Kínával.
A korábbi külügyminiszter kitért arra is, hogy Trump azt ígéri, ha elnökké választják, pillanatok alatt véget vet az ukrajnai háborúnak. „Nem szeretek fogadni, arra viszont van egy fogadásom, hogy nem így lesz” – mondta Jeszenszky Géza. Bízik abban, hogy a háború mielőbb befejeződik, de azt is reméli, nem úgy lesz vége, hogy Oroszország felülkerekedik, és eléri a célját, ami a területszerzés mellett Ukrajna bábállammá történő lefokozását jelentené. Ez az Egyesült Államoknak sem érdeke. Várható, hogy elnökként Trump tenne valamiféle kísérletet a közvetítésre, ám a háború ettől nem fog véget érni. A háborúnak akkor lesz vége, ha azt Putyin befejezi. Jeszenszky Géza szerint ma két állam van a világon, amelyik egyértelműen háborúpárti: Oroszország és Észak-Korea.
Balázs Péter, aki a Bajnai-kormányban volt külügyminiszter, rögzítette: ha Donald Trump nyer, annak Orbán Viktor és kormánya nyilván örül majd, és azt fogja gondolni, ettől kezdve nincs akadálya a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztésének. Orbán azonban nagy valószínűséggel téved – jelentette ki.
Az orbáni politika ugyanis számos ponton ütközik az amerikai érdekekkel. Ahogyan Jeszenszky Géza, úgy Balázs Péter is Kínát hozta fel elsőként. Az USA-ban a Magyarországhoz hasonló méretű országokkal elnöki szinten általában nem foglalkoznak, legfeljebb helyettes államtitkári szintig jutnak el a magyar ügyek. Ugyanakkor van egy egyértelmű amerikai álláspont: Kína az Egyesült Államok versenytársa, kihívója. Ebben a kérdésben aligha fogják tolerálni a magyar kormány különutasságát.
Trump most már megjegyezte Orbán Viktor nevét, sőt még azt is eltalálja, hogy melyik országnak a miniszterelnöke. Azon túlmenően viszont, hogy „megsimogatja Orbán fejét”, Balázs Péter nem hiszi, hogy Trump elnökké választása magyar nézőpontból bármilyen konkrét, kézzelfogható eredménnyel is járna.
Ha Kamala Harris nyer – folytatta –, az jó lesz Amerikának, Európának és az egész világnak, így Magyarországnak is. Az ő győzelmével kiszámítható, a szabályokhoz igazodó amerikai politika érvényesülne. Az Egyesült Államok külpolitikáját nem az elnök, hanem az amerikai érdekek formálják, a külügyi apparátus és a kormány alakítja ki. Kamala Harris ezt akceptálná, képviselné és nemzetközileg elfogadható módszerekkel juttatná érvényre.
Idővel talán Orbánék is belátná, hogy Harris jobb megoldás, mint a csapongó, kiszámíthatatlan, szellemileg egyre inkább hanyatló Trump – fogalmazott Balázs Péter. Még akkor is, ha Kamala Harris győzelme esetén az Orbán-kormány újabb kritikákra számíthat: az illiberális, populista vonalat ugyanolyan kemény bírálatok érnék az amerikai adminisztráció részéről, mint eddig.
Szent-Iványi István volt SZDSZ-es külügyi államtitkár úgy vélte, magyar szempontból nincs értelme sok szót vesztegetni Kamala Harris győzelmére: ha ő nyer, akkor nem várható érdemi változás az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyban.
Ha Trump lesz a befutó, akkor a felszínen biztosan javulnak majd a kapcsolatok. Lesznek üzenetváltások vagy telefonbeszélgetések Trump és Orbán között, amit a fideszes propaganda jól fel tud használni. A magyar kormány számára abban a tekintetben is kedvező lenne Trump megválasztása, hogy az Egyesült Államok részéről nem kellene tartania a jogállamra és a demokráciára vonatkozó bírálatoktól.
Akad azonban egy-két téma, amely miatt nagyon hamar kiéleződhet Trump és Orbán viszonya. Első helyen Szent-Iványi István is Kínát említette. Súlyos probléma lehet az is, ha megvalósul a Trump-féle gazdaságpolitika, és vámháború indul Európa ellen. Ez elsősorban a németeket, azon belül a német autóipart érintené érzékenyen, amelynek viszont Magyarország erősen kiszolgáltatott. Bár Trump egyezkedni próbál Putyinnal, az „orosz kapcsolatban” is lehetnek problémás elemek. A republikánus elitnek nem tetszik, hogy a gazdasági semlegességet hirdető fideszes kormánypolitikusok folyton Moszkvába járnak, Minszkben eurázsiai biztonságpolitikai fórumon vesznek részt.
Mennyire megszokott a nemzetközi politikában, hogy választási szituációban egy külföldi kormányfő teljesen egyértelműen állást foglal az egyik elnökjelölt mellett? Szent-Iványi István kérdésünkre hangsúlyozta: az ilyesmi egyáltalán nem szokás Európában. Sejteni lehet, hogy a meghatározó európai politikusok túlnyomó többsége Kamala Harris győzelmét látná szívesen, de véleményüknek nyilvánosan nem adnak hangot, nem nyilatkoznak erről, főként pedig nem lépnek fel nyílt támogatóként.
Orbán Viktor módfelett sérelmezte, hogy az Európai Parlamentben Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, képviselőcsoportjának vezetője kiállt Magyar Péter és a Tisza Párt mellett.
Holott a Tisza Párt ehhez a pártcsaládhoz tartozik. OrbánViktornakk azzal nincs gondja, hogy ő teljes mellszélességgel Trump mellé állt. Szent-Iványi István emlékeztetett arra, hogy az eset távolról se számít kivételesnek. Az idén nyáron tartott francia választás második fordulója előtt például Orbán arról beszélt, már csak az a kérdés, hogy Le Penék (akiknek a Mészáros Lőrinchez köthető MKB bank korábban 11 millió eurós hitelt adott – a szerk.) milyen arányban fognak nyerni. Tudjuk: a visszalépéseknek köszönhetően Le Penék végül Orbán reménye és jóslata ellenére vereséget szenvedtek, a harmadik helyre szorultak vissza.
Másfelől – jegyezte meg a volt külügyi államtitkár – a demokraták szemében Orbán Viktor már annyira lejáratta magát, hogy a magyar miniszterelnök gondolhatja úgy, komoly vesztenivalója nincs azzal, ha felsorakozik Trump mögé: akkor se lenne jobb a helyzete, ha nem szólalna meg. Csakhogy a rossz helyzeten is lehet még inkább rontani. Szent-Iványi István felidézte, hogy 2020 őszén – a fideszes kormány már akkor is látványosan a vesztesnek bizonyult Trumpnak szurkolt – Szijjártó Péter külügyminiszter egy videóüzenetben korrupcióval vádolta meg a nem sokkal később amerikai elnökké választott Joe Bident. A húzás ártott a Fidesznek, és kevéssé valószínű, hogy a demokraták köreiben elfelejtették volna ezt az ellenséges lépést.
