Az osztrák politikai élet az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, a populizmus és a szélsőjobb előretörése új kihívások elé állította a demokráciát. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Herbert Kickl a nacionalizmusra és identitásvédelemre építő politikát képvisel, amely szoros kapcsolatot mutat Vlagyimir Putyin politikai irányvonalával, akit erős, alternatív vezetőként emelnek ki - hasonlóan Orbán Viktorhoz. Kritikusan viszonyulnak viszont az Európai Unió politikai kereteihez.
Ennek a pártnak meghatározó tagja Walter Rosenkranz, aki jogi végzettséggel rendelkező politikus. Pályafutása során a Szabadságpárton belül egyre fontosabb szerepet töltött be. Rosenkranz politikai programjának középpontjában is a nacionalizmus és az identitásvédelem áll. E felfogás szerint a nemzeti identitás megőrzése és a migráció korlátozása alapvető fontosságú Ausztria kulturális és szociális integritása szempontjából. Az országban hagyományosan a legtöbb szavazatot kapott párt kapja a Nemzeti Tanács elnöke (Nationalratspräsident) posztot, erre az FPÖ a választás után Walter Rosenkranzot jelölte.
Rosenkranz hatalomra jutása nemcsak a parlamenti dinamika megváltoztatását jelenti, hanem azt is, hogy a párt politikai céljainak érvényesítése érdekében lehetősége nyílik arra, hogy megnehezítse a koalíciós partnerek kapcsolatát, valamint a demokratikus intézmények és eljárások működését. Határozatok előterjesztése és a parlamenti viták irányítása révén képes lehet akadályokat gördíteni a demokratikus reformok elé, befolyásolhatja a törvényhozási folyamatokat.
Orbán Viktor, akit az osztrák média "jobboldali populista miniszterelnöknek" nevez - a Nemzeti Tanács frissen felkent elnökének első nemzetközi vendége volt. Ezen a találkozón meglepetésre jelen volt Herbert Kickl is, sőt szinte a párt teljes vezérkara. Az EU-ban tapasztalható politikai feszültségek és a populista mozgalmak előretörése közepette Rosenkranz és Orbán találkozója különös figyelmet keltett, különösen, hogy a néppárti kancellár, Karl Nehammer nem fogadta a magyar miniszterelnököt. Továbbá felzúduláshoz vezetett az is, hogy a parlament fotózási pontján, ahol Rosenkranz Orbánnal pózolt a sajtónak, az osztrák és a magyar zászló látszott, az uniós zászló viszont nem.
Az osztrák Zöld Párt vezetője, Werner Kogler alkancellár éles kritikát fogalmazott meg a találkozó kapcsán: "Orbán Putyin-tisztelő és Európa rombolója”, felemlítve, hogy Magyarországon a független újságírást lábbal tiporják Orbán kormánya alatt, és leigázzák az igazságszolgáltatást. Megfogalmazása szerint Orbán nem jön zavarba attól, hogy milliárdokat szed össze az EU-tól, hogy aztán egy jól szervezett kleptokráciában szétoszthassa a saját oligarcháinak.
De a találkozót bírálta a szociáldemokrata SPÖ és a liberális NEOS is. A NEOS vezetője, Beate Meinl-Reisinger levelet írt Rosenkranznak, melyben a felszólítja a Nemzeti Tanács elnökét, hogy "egyértelmű foglaljon állást Orbán ellen az Európa-ellenes és antidemokratikus magatartása miatt". Egyben kifejtette, hogy Orbán olyan ember, aki "a liberális demokrácia értékeit lábbal tapossa, az ellenzéki és a kisebbségi jogokat erősen korlátozza, elnyomja a médiaszabadságot és megfosztja Magyarországot attól a szabadságtól, hogy maga döntse el, hogyan akar élni és kit szeretne szeretni".
Jellemző, hogy a fogadáson Kickl kifejtette, még mindig van esély arra, hogy pártja részt vegyen a kormányzásban, Orbán pedig a válaszában reményét fejezte ki, hogy egyszer egy szabadságpárti kancellár fogadja Magyarország miniszterelnökét. Ezt követően Orbán és Kickl aláírt egy úgynevezett „Bécsi Nyilatkozatot” (Wiener Erklärung). A szöveg hangsúlyozza „kontinensünk nyugati jellegének különleges felelősségét”. Európát és őslakos népeit azonban az aláírók szerint fenyegeti az „illegális migráció mértéke” és a „menedékjoggal való szervezett visszaélés”. A szöveg elutasítja az uniós intézmények kiterjesztését és a brüsszeli centralizmust is, és hangsúlyozza: „Szükség van Brüsszel politikai súlyának csökkenésére, és ezzel együtt a tagállamok közvetlen és parlamenti demokráciájának megerősödésére”. A nyilatkozatban lefektették: elutasítják, hogy "a férfiakon és nőkön kívül – abszurd módon – több más nem is létezne, valamint hogy a baloldali érzékenyítési kísérletek eredményeként gyerekeink már fiatal korban elveszítsék nemi identitásukat".
De Orbán bécsi látogatásának célja a jelek szerint valójában egy magánlátogatás volt, a jobboldali populista Weltwoche svájci hetilap által szervezett geopolitikai kérdésekről szóló megbeszélésen vett részt. Ezen a rendezvényen - melynek a Béke Európában címet adták - az oroszbarátnak ismert Gerhard Schröder volt német kancellárral beszélgetett. A rendezvény vendégei között is ott ült a bécsi orosz nagykövet.
A beszélgetés során Orbán egy kérdésre azt válaszolta: "Nem vagyok optimista. Európa ma háborút tud teremteni, békét nem." Ezzel megismételte a régi álláspontját, hogy Ukrajna és a „Nyugat” nem nyerheti meg a háborút, és megerősítette, a háború befejezése mellett van, még akkor is, ha Ukrajnának ehhez át kellene engednie területe egy részét. Számára a legnagyobb veszélyt régóta az EU jelenti. Ne feledjük: a miniszterelnök október 23-án elmondott beszédében már Moszkvához hasonlította Brüsszelt.
A szerző okleveles mérnök Ausztriában.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
