Európai Unió;Magyarország;EU-biztos;meghallgatás;jogállamiság;

Michael McGrath egykori ír pénzügyminiszter. Megerősítették a jelölését

- Felgyorsítaná a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárást, a korrupció felszámolására is adna pénzt az új EU-biztos

A jogállamiságért felelős biztos jelölt megerősítette: arra fognak törekedni, hogy a jövőben az uniós támogatások jobban függjenek a demokrácia tiszteletben tartásától.

– Cselekvést és végrehajtást akarok, nem elveszni a jelentések végtelen forgatagában – így vázolta hitvallását Michael McGrath a demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztos jelölt az Európai Parlament (EP) nyolc bizottsága előtt tartott keddi meghallgatásán. A politikus három és fél órán át válaszolt a képviselők kérdéseire, amelyek felölelték leendő feladatkörét a jogállamiságtól a fogyasztóvédelmen át a büntetőjogi együttműködésig. Az eszmecserét követően a parlamenti testületek kijelölt tagjai (koordinátorai) megerősítették McGrath jelölését a posztra. A következő lépés, hogy az EP plenáris ülése zöld utat adjon az új Európai Bizottságnak (EB). A képviselők a teljes testületről szavaznak majd, nem az egyes tagjairól, a tervek szerint november végén.

A pénzügyminiszteri tárca éléről távozott ír politikus a meghallgatásán kifejtette: ha megválasztják, folytatni fogja a jelenlegi EB által megkezdett munkát, és kész lesz minden eszközt bevetni a jogállamiság és a demokrácia védelmében. Megerősítette, hogy a tagállamok teljesítményét minden évben értékelő és ajánlásokat tartalmazó jogállamisági jelentést ki fogják egészíteni egy újabb fejezettel, amely azt vizsgálja majd, hogy a kormányok tiszteletben tartják-e a belső piaci szabályokat, nem diszkriminálják-e a külföldi vállalkozásokat a hazaiak javára. McGrath azt is közölte, hogy a következő pénzügyi ciklusban az ajánlásokat össze kívánják kötni a pénzügyi támogatásokkal, vagyis aki elmarad a teljesítéssel, közösségi pénzeket veszíthet. Megismételte, hogy a jövőben a korrupció visszaszorítását célzó nemzeti intézkedésekre is szánnának uniós forrásokat, és ígéretet tett egy európai korrupció-ellenes stratégia kidolgozására, amelynek része lenne az Európai Ügyészség hatásköreinek a kibővítése. Hasznos eszköznek nevezte a pénzmegvonáshoz vezető jogállamisági mechanizmust, amelyet eddig csak az Orbán-kormánnyal szemben vetettek be az uniós büdzsé megkárosítása miatt. A képviselők többszöri érdeklődésére sem árulta el, hogy tervezi-e a kiterjesztését a brüsszeli támogatások teljesebb körére.

A Magyarországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárással kapcsolatban a biztos jelölt kiemelte: szeretné, ha a tagállamok végre továbblépnének a 2018. óta megrekedt folyamatban és ajánlásokat fogalmaznának meg a budapesti kormány számára a jogállamiságot érő rendszerszintű kockázatok felszámolására. McGrath azt is leszögezte, hogy a procedúrát kezdeményező Európai Parlamentnek nagyobb beleszólást kell engedni az eljárás menetébe. Az EP a nevezetes Sargentini-jelentéssel indította el a folyamatot, de azóta sem engedik a kormányközi EU Tanácsban zajló tárgyalások közelébe.

Az ír politikus abszolút elsőbbséget élvező ügynek nevezte a sajtószabadságról szóló és jövőre életbe lépő uniós törvény és az újságírók biztonságának garantálását célzó brüsszeli ajánlások végrehajtásának az ellenőrzését.

Több szélsőjobboldali képviselő arra volt kíváncsi, hogy mit tenne Michael McGrath a nemzeti szuverenitást csorbító brüsszeli lépésekkel szemben. A Fidesznek is otthont adó Patrióták Európáért egyik képviselője arra panaszkodott, hogy az EU Bíróságának döntései alapvetően ellentétesek lehetnek az államok akaratával. – Az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti jog felett, és ezt tiszteletben kell tartani. A bíróság dolga, hogy értelmezze az EU jogot – válaszolta a biztosjelölt.

 Kamala Harris győzelme esetén javulni bizonyosan nem fognak a magyar-amerikai kapcsolatok, de akkor is konfliktusok várhatók, ha Donald Trump nyer. Legfőbb problémaként Balázs Péter, Jeszenszky Géza és Szent-Iványi István is az Orbán-kormány Kínához fűződő viszonyát említette.