Miután szerda reggel elérte a 270 elektori szavazatot, már biztos, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke. Kamala Harris végül nem írta be magát a történelemkönyvekbe az első női, első afroamerikai és első ázsiai-amerikai elnökként, azonban Donald Trump győzelme is több szempontból páratlan.
Az AP News összeszedte, miért történelmi jelentőségű a republikánus elnökjelölt újraválasztása.
Ő a legidősebb, akit megválasztottak
Győzelmével történelmi rekordot ért el Donald Trump: 78 éves korával megszerezte a legidősebben hivatalba lépő elnök címét. Amikor ugyanis jövő január 20-án felesküdik, néhány hónappal idősebb lesz, mint Joe Biden volt a 2020-as beiktatásakor. Érdekesség, hogy Trump alelnöke, a 40 éves J.D. Vance pedig eközben a harmadik legfiatalabb lesz ebben a pozícióban.
Ő a második elnök, aki két nem egymást követő választást nyer meg
Nem ez lesz az első alkalom, hogy egynél több cikluson át szolgál valaki elnökként. Viszont Donald Trump lesz csupán a második a történelemben, aki úgy tér vissza az elnöki székbe, hogy előtte egyszer kikapott a választáson. A demokrata Grover Cleveland, az Egyesült Államok 22. és 24. elnöke volt ugyanis idáig az egyetlen olyan elnök, aki két nem egymást követő ciklust töltött ki. Cleveland az 1884-es választást megnyerve lett először elnök, majd miután négy évvel később alulmaradt republikánus kihívójával szemben, 1892-ben visszatért.
Ő az első, aki elítélt bűnözőként lesz az Egyesült Államok elnöke
Most először fordult elő az amerikai történelemben, hogy egy volt elnök bűnösségét mondta ki az esküdtszék egy büntetőperben, ahogy az példátlan, hogy ezek után megint elfoglalhatja a Fehér Házat. Donald Trumpot ugyanis idén májusban mind a 34 ellene felhozott vádpontban bűnösnek mondta ki a 12 tagú New York-i esküdtszék a Stormy Daniels egykori pornószínésznőnek még 2016-ban adott hallgatási pénz ügyében. Donald Trump szégyennek nevezte az ítéletet, szerinte egy manipulált eljárás áldozata volt, a vádpontok – többi között okirat-hamisítás és összeesküvés gyanúja – mindegyikben ártatlannak vallotta magát.
Bár az ítélet kihirdetése után már hivatalosan is bűnösnek tekinthető, az alkotmány nem zárta ki büntetett előéletűek indulását az elnökválasztáson. Így fordulhat elő, hogy elítélt bűnöző ülhet az be az elnöki székbe. A történelmi döntéshez azonban nem párosult a büntetést megállapító bírói ítélet, amely akár 4 évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Juan Merchan bíró ugyanis csak november 26-ra, az elnökválasztások utánra halasztotta Donald Trump ítélethirdetését.
A BBC cikke szerint életkorára és büntetlen előéletére tekintettel nem valószínű, hogy rács mögé kerül. De ha mégis, ügyvédei azonnal fellebbeznének az ítélet ellen, azzal érvelve, hogy a börtönbüntetés megakadályozná hivatalos feladatainak ellátásában. Ráadásul szabadlábon kellene maradnia a fellebbezés elbírálásáig, ami akár évekig is eltarthat.
A leendő amerikai elnök két szövetségi szintű ügyben egyelőre meg is úszhatja a felelősségre vonást. Mivel az igazságügyi minisztérium követni akarja azt az évtizedes gyakorlatot, hogy hivatalban lévő elnök ellen nem indít eljárást, Jack Smith különleges ügyész már gondolkodik, hogyan vehetné annak a vádnak az élét, amelyet Donald Trump ellen emeltek az iratkezelési, illetve a 2020-as elnökválasztás eredményének a megváltoztatására irányuló összeesküvés ügyében.
Ő az egyetlen elnök, akit hivatali ideje alatt kétszer el akartak mozdítani
Donald Trump valóban az egyetlen elnök az Egyesült Államok történetében, akit hivatalában kétszer is elmozdítottak a hivatalából, azaz kétszer is kezdeményeztek ellene közjogi felelősségre vonási (impeachment) eljárást.
Erre először 2019 decemberében került sor, amikor Donald Trumpot amiatt akarták felelősségre vonni, hogy nyomást gyakorolt az ukrán elnökre, Volodimir Zelenszkijre. A képviselőház megszavazta az elmozdítást, de a szenátus végül 2020 februárjában felmentette Donald Trumpot.
A második eljárást 2021 januárjában kezdeményezték, nem sokkal a hivatali idejének vége előtt. Ez az eljárás a Capitolium elleni január 6-i ostromra adott válaszként indult, Donald Trumpot lázadásra való felbujtással vádolták. Bár a képviselőház ezt is megszavazta, a szenátus újra felmentette, így az eljárás nem vezetett hivatalvesztéshez.
