Vasárnap elmentünk a férjemmel kirándulni. Egy kis sétára tőlünk közlekedik egy elővárosi vonat, az S76-os. Ha felszállunk rá, röpke utazással Pilisvörösváron lehetünk. Onnan pedig egy kis sétával a szentiváni Jági-tanösvényen. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban található, mintegy 4 km hosszú sétaút, 2 óra alatt simán teljesíthető távolság. A férjemmel szeretünk olykor letérni kicsit a kijelölt útról, másfelé barangolni, majd visszatérni a megjegyzett ösvényre.
Ennek köszönhetően láttunk már őzcsaládot, akik a szemünk előtt vágtattak keresztbe, egyszer még egy vaddisznót is sikerült kiugrasztanunk a pihenőhelyéről. Most csak gombákat találtunk útközben. Mivel nem vagyunk szakértők, laikus módon összegyűjtöttünk párat egy magunkkal vitt vászontáskában. Természetesen egy-egy területről mindig csak egyet szedtünk, megtartva a többit az állatoknak.
Mikor hazajöttünk, szépen kosárba tettem a kalaposokat, mondván, holnap elviszem bevizsgáltatni őket. Természetesen aznap lett volna a legideálisabb, de vasárnap este szinte kizárt, hogy bárki gombát vizsgáljon. Hozzánk legközelebb a Bosnyák téri piac gombavizsgálója található. Az interneten olvasható tájékoztatás szerint hétfőn reggel nyolcra már be lehetett volna vinni az erdőben talált egyedeket. Azért „vakon" mégsem indulunk el, ezért odatelefonáltam. Természetesen aznap épp nem volt vizsgálat, csak valahol messze, Budán. Én pedig úgy döntöttem, nem utazom át az egész várost, inkább várok egy napot. Tehát a gombák tovább szárítkoztak kint az erkélyen. Másnap szinte el is feledkeztem róluk. Azért dél körül csak észrevettem őket a sarokban. Újabb gyors telefon a piacfelügyeletre, ahol egy idősebb férfihang megerősítette, hogy ma délután 1 óráig van bevizsgálás, és azt is hozzátette, hogy iparkodjak, ha szeretnék odaérni.
