A nukleáris hatóságnál az iránt tudakozódtunk, hogy az atomerőmű októberben megszaporodó meghibásodásai és emiatti teljesítménycsökkentései adnak-e okot aggodalomra. (A témát hétfőn a Hang.hu is feldolgozta.) A hatóság által küldött ábra szerint, míg az atomerőműben tavalyelőtt 4 jelentésköteles esemény történt, az érték 2023-ban 16-ra nőtt. Hosszabb időtávon ugyanakkor a tavalyi szint nem kiugró: 2020-ban 20, 2018-ban 18, 2016-ban és 2017-ben pedig 17 ilyen eseményt jelentett a cég. A hangsúlyt az OAH is erre helyezte: a hatóság megfogalmazása szerint a meghibásodások miatti teljesítménycsökkentések száma a korábbi évekhez hasonló és a nemzetközi adatoktól sem tér el.
Az elmúlt időszakban tapasztalható meghibásodások alapvetően a másodlagos kört érintették, amelyek az erőmű nukleáris biztonságát nem veszélyeztették – tették hozzá. A jelentésköteles események a nemzetközi nukleáris eseményskála (INES) alatti, vagyis 0-s besorolást kaptak. Az erőműben több mint tíz éve nem történt INES 0 feletti esemény. A cég eleget tesz a nukleáris biztonsági szabályzat követelményeinek. (Megjegyzendő: az atomerőmű legsúlyosabb, INES 3-as üzemzavara 2003 áprilisában történt, amikor a fűtőelemek hibás tisztítótartálya miatt kis mennyiségű radioaktív szennyeződés a levegőbe is került. INES 2-es esemény pedig 2009-ben, INES 1-es pedig 2012-ben történt.)
Az Orbán-kormány törvényben is engedélyezné a soron kívüli nukleáris eljárásokat, de a 2003-as paksi üzemzavarhoz is hasonló kivételezések vezettekLehet melegíteni a Dunát Paksnál, az atomerőművet pont akkor menthetik fel a vízhőfok-korlátozás alól, amikor is emiatt újból vissza kellett fognia a termelésétAz egységben 2013. január 1. és 2024. október 31. között összesen 30, 50 megawattot (MW) meghaladó, teljesítménycsökkenéssel járó, jelentésköteles fejlemény történt – jelezte lapunknak a hatóság. Ezek döntő többsége villamos vagy irányítástechnikával összefüggő berendezések hibájához köthetők és a nukleáris biztonságra nem hatottak. A meghibásodás okának kiderítéséhez, javításához, épp a magas szintű biztonság érdekében, a blokk teljesítménycsökkentése vagy leállítása szükséges. A „visszaterhelések” túlnyomó részének oka karbantartási, „rendszerszabályozási”, kereskedelmi és környezetvédelmi jellegű – tették hozzá. Az elmúlt évek során az atomerőmű teljesítményét a leggyakrabban „rendszerszabályozási” okokból csökkentették – szögezték le. Más szakértők szerint ilyen esetekben a hazai, nem szabályozható napelemek országos áramigényeket egyre inkább közelítő termelése miatt az atomblokkok teljesítményének egy része szükségtelenné válik. Ráadásul a napelemek terjedésével erre az intézkedésre is egyre gyakrabban kerül sor. A Duna vízhőmérsékletére vonatkozó korlátok miatt szintén szükségessé válhat az intézkedés – fűzték hozzá a hatóságnál. Más megfigyelők szerint, a világszintű felmelegedés hatásai nyomán, 2018 óta ez is egyre gyakoribb.
Meghibásodás történt péntek hajnalban a paksi atomerőmű kettes blokkjánAz atomerőmű közzétételeinek tanúsága szerint a blokkok teljesítményét augusztus második felében a Duna 30 Celsius-fokos, felső felmelegítési határa és a 3-as blokk főjavítása, szeptember végén „rendszerszabályozási” okokból (vagyis a naperőművek túltermelése miatt) kellett időlegesen mérsékelni, októberben viszont az 1., a 2., és a 3. blokkjukon jelentettek meghibásodás miatti, 50 MW feletti visszaterhelést. A hírek alapján ezek többsége valóban nem közvetlenül a nukleáris reaktorhoz, hanem az áramtermelő egységhez kapcsolódik – értékelte a helyzetet megkeresésünkre Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Kiemelte a 3-as blokk esetét, amit a nagyjavítás befejezése után néhány héttel teljes egészében le kellett állítani, ez pedig átfogóbb gondra utal. Ráadásul itt a javítás több mint egy hetet igényelt. Ama tény tükrében, hogy a Paksi Atomerőmű négy évtizede működő négy blokkja egyre idősebb, reményét fejezte ki, hogy a hatóság figyelemmel kíséri a mostani, viszonylag kisebb súlyú hibákban rejtező, később esetleg a nukleáris biztonságot is veszélyeztető hatásokat. Ez a tervezett, újabb üzemidő-hosszabbítás során az előzőnél jóval átfogóbb felújításokat igényel – tette hozzá a környezetvédő szervezet szakembere.
Itt egy gyanús törvénymódosítás, az Orbán-kormány elvonja a nukleáris hatóságtól a sugárzás elleni védőeszközök forgalmazásának engedélyezését és minősítésétRejtélyes módon eltűnt két nulla a Paksi Atomerőmű mérlegébőlA teljesítményváltoztatások lehetséges száma titok
Bár a Paksi Atomerőmű meghibásodásai az utóbbi évek során a nukleáris biztonságot nem veszélyeztették, a teljesítményváltozások, különösen a paksihoz hasonló, régi típusok esetén, „nem tesznek jót” az atomerőműnek - hívták fel lapunk figyelmét szakértők. A megengedett fel- és leterhelések számát a blokkok úgynevezett „ciklusszáma” szabályozza. Arra a kérdésünkre, hogy a Paksi Atomerőmű e tekintetben „hol tart”, nem kaptunk választ. Az OAH szerint ezek az adatok nem nyilvánosak. Az ügyre rálátó forrásaink szerint a Paksi Atomerőmű még nem közelíti az értéket, de a tervezett újabb, 20 éves üzemidő-hosszabbítást a téma alapvetően érinti. Az OAH-nál lapunknak általánosságban megerősítették, hogy a teljesítményváltoztatások megengedett száma berendezések cseréjével, felújításával akár növelhető is.
Nem könnyítik meg az adatszűrést
Azt, hogy az OAH országgyűlési beszámolóiban és jelentéseiben nem nyújt a Paksi Atomerőmű váratlan leállásairól évekre visszatekintő, átlátható képet, a hatóságnál megkeresésünkre azzal indokolták, hogy INES 0 feletti besorolású, műszaki hátterű visszaterhelés nem történt. Így azok részletesebb bemutatása eme irataikban nem indokolt. Viszont a téma kapcsán felhívták figyelmünket a honlapjukon megjelenő közléseikre és félévenkénti hírlevelükre. A Paksi Atomerőműtől tegnapi tudakozódásunkra azt a kurta üzenetet küldték, hogy üzemi eseményeikre vonatkozó adatokat, 2008-ig visszamenőleg, honlapjuk hírek-rovatában találunk.
