Benyújtotta az Orbán-kormány parlamentnek a pénzmosás elleni törvény módosítását, amely kötelezővé teszi a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását. Az adatokat egy egyelőre nem nyilvános NAV-adatbázisban tárolják majd, amelyhez az állami hatóságok férnek hozzá – derül ki a pénzügyi salátatörvényből.
Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi, sokszor tisztázatlan eredetű magánvagyont és sok esetben közpénzt rejtettek el a magyar milliárdosok úgynevezett magántőkealapokban, amelyek végső tulajdonosai, a kormány megengedő szabályozása miatt rejtve maradhattak. Így birtokolhattak neves NER-milliárdosok például bankot, vagy koncessziós autópálya-kezelő céget. A végső tulajdonosról jelenleg sok esetben a hatóságoknak sincs tudomásuk, noha erre az információra számos eljáráshoz szükség lenne. Ebben hozhat változást a mostani törvényjavaslat.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság nyáron kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a magántőkealapokra vonatkozó jogszabályok nem feleltek meg teljes mértékben az uniós pénzmosás elleni irányelvnek – nyilatkozta lapunknak Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője. A TI idén szeptemberben publikált egy figyelemfelhívó tanulmányt a Magyarországon működő magántőkelapok átláthatóságáról Titoktartás mellékhatásokkal címmel, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy magyar szabályozás hiányossága pénzmosási kockázatokat vet fel.
A magántőkelapok az elmúlt években a NER-vagyonok elrejtésének és a közpénzek eltüntetésének fő eszközévé váltak: míg 2016-ban alig 5 ilyen alap működött Magyarországon ez 2023 végén már 161 volt, ám ebből mindössze 64 állt közvetlenül az MNB ellenőrzése alatt.
Ugyanis a magyar szabályozás szerint az 500 millió eurónál (kb 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi. Valami véletlen folytán a magyar magántőkealapok jelentős többsége ezen bűvös határ alatt marad, s a speciális befektetési alapok tulajdonosairól nem létezik nyilvántartás.
Több ezer milliárd forintnyi vagyont rejteget tőkealapokban a NER Felfoghatatlan pénzek bújnak meg a NER-oligarchák magántőkealapjaibanUgyan van egy NAV adatbázis a szervezetek tulajdonosairól, ebből azonban előbb törölték a magántőkealapok tulajdonosait, majd korlátozták a nyilvános hozzáférést a teljes, egyéb szervezetek (például gazdasági társaságok) adatait is tartalmazó rendszerhez. Ez azt követően történt, hogy a Direkt36 felfedezte, hogy az adatbázis egyes magántőkelapok valódi tulajdonosainak adatait is tartalmazza. Fónagy János, az akkori Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára azzal indokolta a döntést, hogy magyar jogszabályi előírások nem teszik kötelezővé, hogy a magántőkealapok tényleges tulajdonosait is nyilvántartsák – ismertette az előzményeket Zeisler Judit. A következő lépésként idén januárban megszüntették a NAV által kezelt regiszterhez való hozzáférést gyakorlatilag a teljes nyilvánosság részére. A hatóságokon kívül csak az láthatja harmadik félként ezeket az adatokat, akinek ez peres ügyben szükséges vagy maga is tulajdonosként érintett.
Ezt követően kezdett nyomozásba a TI, hogy mit is mondanak – az amúgy nem teljesen egyértelmű, többféleképp is értelmezhető - uniós jogszabályok. Ez ügyben megkeresték az Európai Bizottságot is, amely végül kimondta, hogy magántőkealapoknak is szerepelniük kellene ebben a nyilvántartásban. A levelezést követően indult el a kötelezettségszegési eljárás, mert az uniós irányelvet nem megfelelően ültette át a magyar kormány. Erre az eljárásra válaszul születhetett a mostani törvénymódosítás.
A parlament előtt fekvő javaslat apró szépséghibája, hogy a NAV által kezelt tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatait nem kell hozzáférhetővé tenni a civil szervezetek és az újságírók számára, vagyis továbbra is el lehet majd rejteni a magántőkealapok tulajdonosait a közvélemény elől.
Mindezt annak ellenére teszi így a kormány, hogy már született egy olyan uniós irányelv is, amely kimondja, hogy kötelező biztosítani ezen adatbázis nyilvánosságát a civilek és a média számára, ám még több évbe telhet a magyar kormánynak, amíg ezt az uniós jogszabályt a magyar jogrendbe beépítik– mondta a szakértő. Zeisler Judit szerint ennek ellenére a mostani jogszabálytervezet fontos előrelépés, hisz jelenleg a hatóságok számára sem áll rendelkezésre adatbázis a magántőkealapok tulajdonosairól, pedig akár a Gazdasági Versenyhivatalnak, akár az Integritás Hatóságnak is segítség lenne, hogy egy vizsgálat során megismerje a magántőkealapok tulajdonosait. Különösen jelentős, hogy a törvénymódosítás a tulajdonosok azonosítása terén a magántőkealapok befektetőire is kitér, vagyis nemcsak az alapokat kezelő gazdasági társaságokat tulajdonló magánszemélyeket, hanem az alapok befektetési jegyei birtokosainak kilétét is nyilvánosságra kell majd hozni, ha legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkeznek.
