vagyonosodás;magántőke;befektetési alapok;milliárdosok;nemzeti együttműködés rendszere;

2024-02-02 05:50:00

Több ezer milliárd forintnyi vagyont rejteget tőkealapokban a NER

A magántőkealapok száma egy év alatt közel megduplázódott és gyakorlatilag teljesen átszövik a magyar gazdaságot.

A jegybank nyilvántartása szerint idén január végén 208 ilyen szervezetnek volt működési engedélye, miközben a Direkt36 oknyomozó portál tavaly januárban ilyen119 alapot talált. A magántőkealapok a NER-vagyonok elrejtésre szolgálnak, ugyanis a sajátos magyar szabályozás szerint mostanra már nem lehet tudni kik a végső tulajdonosok.

Tavaly januárban még beazonosítható volt a magántőkealapok egy részének végső tulajdonosa, mert létezett egy nyilvános NAV adatbázis. Ez alapján derült ki, hogy olyan NER milliárdosok,

– erről is írt tényfeltáró cikket a Direkt 36, a cikk publikálást követően viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törölte a nyilvántartást. A törlést Fónagy János - az akkor még létező gazdaságfejlesztési minisztériumi - államtitkár parlamenti írásbeli válaszában azzal indokolta, hogy azokat nem is kellett volna publikálnia a NAV-nak.

A magántőkealapok a NER kedvenc vagyontemetői, piaci becslések szerint ezek mögé több ezer milliárd forintnyi vagyont rejtettek el. Az anonim magántőkealap az Orbán-kormány jogi találmánya, a cél az volt velük, hogy a 2010 után gyanús körülmények között keletkező NER-vagyonokat és azok forrásait láthatatlanná tegyék a közvélemény számára. Ahogy nem lehet tudni, hogy mely milliárdosok a tulajdonosai az adott magántőkealapnak, úgy azt sem lehet tudni, hogy az alapok vagyona milyen forrásból keletkezett. Ugyanis nem minden magántőkealap mögött áll magánvagyon, számos alapot állami bankok, intézmények tőkésítettek fel –

– ám ezek a piaci információk szintén nem ellenőrizhetőek az adatbázisok nyilvánosságának hiánya miatt.

A magántőkealapok mára teljesen átszövik a magyar gazdaságot, jelen vannak a félállami (NER) rendszerben. Teljesen megszokott, hogy nagy értékű ingatlanok vagy komplett vállalatok mögött tőkealapok állnak. A jéghegy csúcsa

– a cég mögött Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok állnak – legalábbis a tényfeltárások szerint, s ezeket a sejtéseket még soha nem cáfolták az érintettek. Ugyanakkor magántőkealapok tulajdonolják a második legnagyobb magyar bank, az MBH Bank többségét is. A bank többségi tulajdonosaként szintén Mészáros Lőrincet tudja a piac, de hogy a különböző tőkealapok mögött pontosan kik is a végső tulajdonosok és azokat milyen pénzből tőkésítették fel – azt nem lehet tudni.

A magyar magántőkealapok sajátos szabályozási furcsaságára Király Júlia, volt bankár, az MNB egykori alelnöke hívta fel a figyelmet a Belvárosi Szabadegyetemen tartott előadásában. Király szerint ha egyszer újra nem Fidesz vezette kormány alakul Magyarországon az első törvény amit szerinte át kell majd írni, az a magántőkelalapok szabályozásról szóló törvény.

A szakember szerint a mostani törvény egy uniós direktíva hazai alkalmazása a magyar jogrendszerben. Ugyanakkor amíg az uniós jog nagyon szigorúan szabályozza a tőkealapok (private equity fund) működését és alapvetés, hogy a fő tulajdonosok kilétét nyilvánosságra kell hozni, a szabályozás csupán a 100 millió euró (38 milliárd forint) feletti vagyonnal rendelkező alapokra vonatkozik. Az ennél kisebb vagyonú alapok működése megmaradhat nemzeti szabályozásban.

– vagyis működésükre a magyar törvény vonatkozik, amely megengedi, hogy a tulajdonosok elbújhassanak a nyilvánosság elől. Ugyanakkor Király szerint ezt a jogszabály kihasználva sok „kicsi” magántőkealap ebben a kis országban az egész országot tulajdonolja.

A magántőkelapok számának elmúlt egy évben bekövetkezett látványos növekedése mögött tehát az állhat, hogy a tulajdonosok nem növelik az alapok vagyonát, mert akkor már az uniós szabályozás vonatkozna rájuk és átláthatóan kellene működniük. Ehelyett a megoldás újabb és újabb alapok létrehozása, adott esetben ugyanazzal a tulajdonosi körrel –