A lengyel miniszterelnök arra számít, hogy „a közeli jövőben” bejelentést tehetnek egy orosz-ukrán tűzszünetre vonatkozó javaslat – adta hírül szombaton a lengyel rádió. Donald Tusk egy varsói sajtóértekezleten ennek kapcsán arról beszélt, találkozni készül az EU, a NATO és a brit kormány vezetőivel, hogy megvitassák a Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme nyomán Ukrajnában kialakult helyzetet. A lengyel vezető Emmanuel Macron francia elnökkel, Mark Rutte NATO-főtitkárral és Keir Starmer brit kormányfővel tervezett találkozókat említett, de médiajelentések szerint a skandináv és a balti országok vezetőivel is találkozni készül.
Donald Tusk szerint a kialakuló „új politikai tájkép” „komoly kihívást jelent mindenki számára”, különösen ha Moszkva és Washington Kijev feje felett jut megállapodásra. – Lengyelország intenzíven koordinálni fogja az együttműködést azokkal az országokkal, amelyek hasonlóan látják a geopolitikai és transzatlanti helyzetet és az orosz-ukrán háborút – tette hozzá a lengyel vezető a Politico szerint. – Senki sem akarja, hogy a konfliktus eszkalálódjon, de azt sem, hogy Ukrajna meggyengüljön vagy akár kapituláljon; ez alapvető veszélyt jelentene Lengyelországra és a lengyel érdekekre” - mondta. Eközben Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szombaton Kijevbe látogatott, ahol megerősítette Európa minden tőle telhető módon támogatni fogja Ukrajnát.
A lengyel miniszterelnök tárgyalni akar arról, hogy nézhet ki az orosz-ukrán béke Donald Trump megválasztása utánDavid Axe, az amerikai Forbes magazin rovatvezetője az ukrajnai hadihelyzetről mindeközben azt írta, az orosz hadsereg támadások újabb hullámát indított az ország kurszki térségben, mivel vissza akarja foglalni a régiót a front „befagyasztása” előtt, amire Donald Trump leendő amerikai elnök javasolhat a The Wall Street Journal értesülései szerint. A befagyasztás azt jelentené, hogy Oroszország 120 ezer négyzetkilométernyi ukrán területet nyerhetne, de 700 négyzetkilométert veszítene a kurszki térségből, szóval az oroszok a lehető legnagyobb erővel támadnak, figyelmen kívül hagyva a „vérfürdővel” felérő veszteségeiket - írta David Axe. Az orosz hadsereg halottakban és sebesültekben számolt vesztesége a múlt hónapban átlag 1500 fő volt „minden egyes nap” – mondta Anthony Radakin admirális, a brit vezérkar főnöke vasárnap a BBC-nek.
A New York Times amerikai és ukrán tisztviselőkre hivatkozva azt írta, az orosz hadsereg 50 ezres erőt vont össze, köztük észak-koreai katonákkal a kurszki területek visszaszerzésére, anélkül, hogy katonákat kellett volna kivonnia Ukrajna keleti részéből. Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok szerint is a fronthelyzet kihívást jelent és az eszkaláció felé tendál. „Az ellenség, kihasználva számbeli fölényét, folytatja támadó műveleteit, elsősorban (a Donyeck megyei) Pokrovszk és Kurahove irányába összpontosítva erőfeszítéseit” – írta szombat este a Facebook-oldalán a katonatiszt.
Donald Trump stábja gyorsan elhatárolódott a tanácsadótól, aki szerint a Krím az ukránok számára már elveszettUkrajna vasárnap ismét azzal próbálkozott, hogy a frontokon kívüli akcióval gyakoroljon nyomást az agresszor putyini rezsimre. 34 drónnal támadta az orosz fővárost, amelynek három repteréről kellett a járatokat átirányítani emiatt. A Reuters szerint ez volt a legnagyobb Moszkvát célzó dróncsapás a háború 2022-es kezdete óta. Ukrajna azt is közölte, hogy támadást intézett egy az oroszországi Brjanszk régióban lévő fegyverraktár ellen is. Vasárnapra virradóra kiterjedt orosz dróncsapás érte az ukrajnai Odessza megyét is.
