Kompromisszum körvonalazódik a német kisebbségi kormányról szóló bizalmi szavazás megrendezése ügyében. Olaf Scholz kancellár az ARD televízió egy műsorában kiemelte: számára nem jelentene gondot, ha a voksolást karácsony előtt megtartanák a Bundestagban. Scholz koalíciója múlt héten esett szét, miután a kancellár leváltotta a pénzügyminiszteri tisztségből Christian Lindnert, a liberális FDP vezetőjét, s a párt emiatt távozott a kabinetből. Scholz eredetileg január 15-re javasolta a bizalmi szavazást, ami márciusi-áprilisi előrehozott választást jelentene, ezt azonban a voksolás favoritjának számító keresztény uniópártok kancellárjelöltje, Friedrich Merz elfogadhatatlannak tartotta és már ezen a héten meg akarta rendezni a voksolást. Ezt viszont a kancellár utasította el. Ha Scholz nyilatkozatának megfelelően, decemberben tartanák a bizalmi szavazást, az februári előrehozott választást valószínűsítene.
A még hivatalban lévő parlamentben a költségvetés elfogadása lenne az egyik legfontosabb feladat. Az alapvető szolgáltatások azonban akkor is tovább működnének, ha a büdzsére nem adná áldását a Bundestag: a német szövetségi kiadások mintegy 80 százalékáról a jogszabályok rendelkeznek, így fedezetük biztosított akkor is, ha nincs elfogadott költségvetés. A Neue Zürcher Zeitung szerint ugyanakkor a büdzsé késői elfogadása bizonytalanságot szül az üzleti életben.
A közvélemény-kutatásokat régóta 32 százalék körüli népszerűséggel vezető CDU/CSU felkészült a választásra Friedrich Merz kancellárjelölt vezetésével. A konzervatívok a három évvel ezelőtti történelmi vereségükre gyorsan reagáltak, feltárták a kudarc okait, új programot készítettek.
A jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) hónapok óta a második legerősebb párt Németországban. Története során először kancellárjelöltet is állít majd, minden bizonnyal a 45 éves Alice Weidel személyében. Az azonban lényegében kizárható, hogy az AfD a következő kormány része legyen. Maga Merz is elutasított mindenfajta együttműködést a szélsőséges párttal.
Ami az SPD-t illeti, szinte biztosra vehető, hogy 2021-hez hasonlóan a sokat bírált Olaf Scholz indulni fog a kancellári posztért. Pártjában ugyan nincs mindenki meggyőződve arról, hogy ő a legalkalmasabb jelölt, de az idő előtti voksolás mindenképpen a kancellár kezére játszik, mert túl kevés idő lenne egy új listavezető kinevezésére. Lars Klingbeil társelnök vélhetően az újonnan kinevezett főtitkárral, Matthias Mierschsel együtt szervezi meg az SPD választási kampányát.
Megállapodták az időpontról, 2025. február 23-án tarthatják az előrehozott választást NémetországbanA legnagyobb gondot nem is az AfD jelentheti egy jövőbeni kormány létrehozásakor, amelynek minden jel szerint a CDU/CSU és az SPD is tagja lesz, hanem Sarah Wagenknecht baloldali populista pártja, a BSW. Szeptemberben három keletnémet tartományban rendeztek választást, s a BSW mindenhol igen jól szerepelt, nélküle nem lehet kormányt alakítani. Azóta azonban Szászországban például be is rekesztették a tárgyalásokat a BSW-vel: Wagenknecht oly mértékben beleszól a tartományi ügyekbe, hogy az megnehezíti az egyezkedéseket, és ragaszkodik például ahhoz: állítsák le Ukrajna katonai támogatását, ami elfogadhatatlan az uniópártok és a szociáldemokraták számára is.
A BSW mindeközben komoly nehézségekkel néz szembe: a 16 német tartományból négyben még meg sem alakultak tartományi szervezetei. Ez pedig megnehezíti a tartományi jelöltlisták összeállítását. Ráadásul a BSW szigorú felvételi eljárásra kötelezte el magát az új tagok esetében, hogy ki tudja szűrni a politikai szerencselovagokat vagy radikálisokat. Ennek nyomán azonban a párt igen kevés jelöltet tudott felállítani a júniusi európai parlamenti, valamint a három keletnémet választáson.
